Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

Károlyné tanú vallomása alapján, a szakértők véleménye alapján és a tárgyalás egyéb adatai alapján megnyugtatóan bizonyult. Az elhantolásban részt vett személyek vallomásából kitűnően az ő kivezénylésükben részt vett Kalocsai II. r. vádlott is, aki ezt egyébként nem is tagadja. Dr. Földes Vilmos kihantolást végző szakértő vallomása, valamint az eltemetésnél részt vett tanúk és Szabó Károlyné tanú vallomásából megállapítható, hogy a csőszház a kihantolt sírtól megközelítően 300-500 méter távolságra van, és hogy az említett temető a dobozi út mellett fekszik, a csőszház a temető kerítésének közelében van. A temető kerítésén a dobozi út mellett a csőszház közelében és attól távolabb is volt bejárati kapu, s ezenkívül még a kerítésen több helyen folytonossági hiányok is voltak a vádbeli időben. Az, hogy a feltárt tömegsírban puskalövedék és kézigránáttól származó halállal elhalt személyek találhatók, a feltárt sírban talált csontokból megállapítható. Erre utalnak a szakértők által említett csontsérülések, valamint bemutatott csontvázdarabok. Annak, hogy a csontvázak egyéb részein ilyen sérelmi nyomok fellelhetők nem voltak, az az oka, hogy az eltelt idő következtében nagyfokú korhadásnak indultak a csontvázak. Szakértők szakvéleményéből kitűnően egyébként a talált csontvázak halálozási ideje megfelel a vádbeli időpontnak. Mindezekből megnyugtatóan megállapítható, hogy a tényállásban említett vádbeli tevékenység következtében kézifegyver és gránát használat folytán halt meg az a 20 személy, akiknek tömegsírját a szakértők feltárták. Vádlottak azon tevékenysége, amely a dobozi erdőhöz történt érkezéstől a tömeges kivégzésig, illetve a kastélyba visszaérkezésig lejátszódott, részleteiben teljes egészében megnyugtatóan megállapítható nem volt. Ennek oka részben abban kereshető, hogy nem sikerült mindazokat a személyeket ez ügyben meghallgatni, akik az egyes részletekre nézve további felvilágosítást tudnának esetleg adni. Nem volt kihallgatható többek között Kubányi százados, Kozma nyomozó, Temesvári zászlós, Pálfi törzsőrmester, Blága és Palkó szakaszvezetők, Szentgyörgyi honvéd és olyan további esetleges személyek, akikre nevezettek hivatkoztak volna. így különösen felderítetlen maradt az a kérdés, hogy mi vitte arra elsősorban I. r. vádlottat, hogy a kivégzések tekintetében intézkedett. Nem lehetett felderíteni azt sem, hogy kinek a gondolata volt a kivégzés és azt végeredményben milyen okból követték el? Nem volt megállapítható, hogy a kivégzésben volt-e valami szerepe esetleg egyes dobozi személyeknek?Teljesen érthetetlennek látszik, hogy mi vezette vádlottakat arra, hogy miért éppen a cigánycsoportot végezzék ki, ugyanakkor, amikor őrizetükben egyéb személyek is voltak: A kivégzési előkészületek és a kivégzés alatti, illetve azt követő vádlotti tevékenységekre vonatkozó vádlotti előadásoknál azon részek tekintetében, melyben egymásra kívánják hárítani a felelősséget, az állapítható meg, hogy minden lehető módon igyekeznek magukat kedvezőbb színben feltüntetni. II. és III. r. vádlott I. r. vádlottra vonatkozóan terhelő vallomást tett a parancs kiadása és a kivégzésben való részvétel tekintetében. A maguk szerepét pedig azzal igyekeztek kisebbíteni, hogy ők csak az utolsó pillanatban tudták meg a kivégzés előtt, hogy kivégzésben kell részt venniük. Mindezekre tekintettel te-