Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

rót Dandé Jánossal és Szántó Sándorral a Körös-híd gyulavári hídfőjénél kétoldalt elosztva, megfelelő tüzelőállásban helyezte el. Ugyancsak arányosan elosztotta a többi fegyverest is, míg maga tüzelőállást nem foglalt el, hanem fegyverrel felszerelve járta végig a csoportot, mintegy ellenőrzés céljából. Ugyanakkor Farkas Mihály olyértelmű utasítást is adott csoportjának, hogyha meglátják a hídon a kanyarban haladó, bizonyára gépkocsikkal közeledő karhatalmista csoportot, akkor egyöntetűen nyissák meg a tüzet, amikor az a kanyarban halad, mert az akkor a legelőnyösebb. Egyébként nevezett közölte azt is, hogy ő maga fegyverével figyelmeztető lövést fog leadni, mire a tüzet feltétlen meg kell nyitni. Ez az eligazítás kb. 22 óra tájban történhetett. [...] [...] A gyulavári lakosság józanabb része hírül vitte az esetet a faluban, miszerint a tömeg a határőrsöt lefegyverezte. így értesült erről Petrás János, Gyapjas Bálint helyi lakosok, valamint Németh Imre p. e. tanácselnök is.

5 Nevezettek erre nyomban kimentek a hídhoz és ott igyekeztek rábírni az ott lévőket cselekményük helytelenségének felismerésére és a fegyverek leadására. Különösen meggyőző hatást ért el a köztiszteletben álló Németh Imre, aki meggyőzte őket, hogy cselekményük helytelen, de arról is, hogy úgysem tudnának semmi eredményt elérni, hiszen túlerővel állnak szemben, utánpótlásuk sincs stb. így, mindezen érvekre hallgatva, a hídnál lévő csoport fegyverét letette és kezdtek visszavonulni Gyulavárra [így]. Ekkor érkezett vissza a helyszínre a Gyulára előrement csoport, akik látván az ottani hangulatot, ugyancsak beleegyeztek ebbe az elhatározásba és fegyverüket ők is hajlandók voltak letenni. Ez kb. éjféltájban történt. A fegyverek összeszedése eléggé rendszertelenül folyt. II. terhelt fegyverét letette és a helyszínről elment, a többiek pedig fegyvereiket visszavitték. Ebben segédkezett nekik Demeter p. e., aki egyébként fegyvert nem fogott, csupán mintegy szemlélő volt jelen eddig is a csoportban. Viszont a fegyverek visszavitelében már aktívan közreműködött (ezért az ügyészség vele szemben a megindult eljárást meg is szüntette). Nem tartott azonban a fegyvereket visszaszállító csoporttal Arató Zoltán és Bay Mihály, hanem ők a fegyvereiket lakásukra is hazavitték. Hazaérkezve Bay Mihály háza előtt az utcán helyezték el, és azokat fűvel letakarták. Azonban értesülve a történtekről Bay Mihály is jelentette a nála lévő fegyvereket. így a fegyverek, mintegy 180-200 db lőszer kivételével mind megkerültek. [...] [...] A terheltek cselekvősége igen jelentős, hiszen a fegyver- és katonai szakértő véleménye szerint is az általuk jogtalanul igénybe vett tűzfegyver nemcsak egy felvonulásban lévő, hanem harcalakzatot elfoglaló század teljes felmorzsolására is elegendő lett volna. Nevezettek mindent megtettek a tekintetben, hogy a karhatalmat, ha az Gyuláról kimegy, megtámadják, megsemmisítsék és nem is rajtuk múlt, hogy az egység oda nem ment ki mindaddig, amíg várták, és így tervük nem sikerült. A védelem részéről több indítvány hangzott el, így nevezetesen a védelem kérte, hogy a bíróság az ügyet tegye át rendes eljárásra azzal az indokkal, hogy a 28/1956. ME sz. rendeletet kiegészítő 32/1956. sz. kiegészítés, mely a halállal