Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

nost jól ismerjük valamennyien és állítom, hogy az elmúlt napokban a város egyhangúlag mellette volt, mindenki elismerte, hogy hű a város népéhez. Most tehát ne mondjunk feszítsdmeget [így]. Olyan bizalommal tekintsenek rá most is, mint eddig, még akkor is, ha nem az Önök szívük akarata szerint mondja. Nem az egyéni érdek, hanem a magyar nép érdeke, Gyula város érdeke jár mindenkor előtte, mindig erre gondoljanak, és fogadják el tőle azokat a dolgokat, ami talán az adott pillanatban nem tetszik. Ó mindig olyat kér, ami mindnyájunk érdeke. Azt kérem a munkatársaktól, hogy Nádházi Jancsi barátomat támogassák. Erdős nevezetű:

2 Amikor a munkásság egységesen a sztrájk álláspontjára helyezkedett, mindenki Nádházi mellett volt és nem hinném, hogy megváltozott volna a meggyőződésünk. Szerintem Békéscsaba nem képes képviselni Békés megyét, ott olyan anarchia volt az utóbbi időben, hogy nem bízhatunk bennük, ezért helyesnek tartanám, hogy alakítsunk olyan megyei szervezetet, amely képes összefogni a megyét. Én ismerem Nádházi Jánost, és a járási forradalmi bizottság nevében bizalmat szavazok mellette. Ha Budapesten járt és az ott látottak alapján ezeket kéri tőlünk, akkor nekünk egységesen csatlakozni kell melléje. Béres nevezetű:

3 Megemlítették Nagy Imrét a beszámolóban, és mi parasztok nagyon sajnáljuk. Az összes dolgozók és munkások, a parasztság kiállt érte. Nagyon sajnálom, hogy Nagy Imréért még korábban Budapest népe harcolt, most csak Gyuláról kapja a támogatást. A parasztok elküldték, hogy majd tájékoztassam őket a 48-as körben. Én FKP-i ember voltam, és az is maradok. Annak idején voltak olyanok, akik azt mondták, hogy nincs szükségetek a körre, és el akarták venni, hogy még egy esztendeig ott maradhattunk, ahhoz Rákosi adott támogatást. Az előadó megemlítette a többpártrendszert is. Az én elgondolásom, hogy az FKG párt [így] nevét is meg kell változtatni. Arról beszélünk, hogy demokráciát akarunk építeni, ezért mondották a munkások mindenkor, hogy vessünk és vessünk. Most befejeződött a vetés és ezért helyben szeretnénk elintézni a mi dolgainkat. Beszéltem a parasztokkal, és a parasztság azt mondja, hogyha a kormány nem hajlandó visszaadni a földjét, mink is sztrájkolni fogunk. Nem dolgozzuk csak a saját földünket. Nádházi János: Megemlítették a békéscsabai kérdést, megállapíthattuk, hogy van bizonyos tévelygés. De mi a lehetőségekhez mérten továbbvisszük a forradalmat, ha Csaba nem is csinálja. Csináljuk a forradalmat ilyen körülmények között is, mert a munkapad mellett is vannak eszközök, ahol tudunk győzni. Meg fogunk nézni mindent, a béreket és a személyeket is. Én forradalminak vallom magamat, és azok az elveim. Engedjék meg, hogy csak annyit tegyek, és annyit csináljunk, amennyit a körülmények megengednek. A föld kérdése: A parasztság kapta a legelső engedményt, a beszolgáltatás megszüntetésével. Ezzel sokan visszaéltek, mert a parasztság visszavonult a forradalomtól, és a piacon forradalmaskodnak a mi bőrünkön. De engedjék meg, hogy őszintén megvalljam, nem is a parasztság csinálja, hanem a parasztság