Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Törő Mihály vádlott, aki 1919. április 26. napján, Szeghalmon született, Gyula, Károlyi u. 4. szám alatti lakos, magyar állampolgár, nős Csoór Ilonával, egy kiskorú gyermeke van eltartása alatt, technikus volt a Gyulai Vízügyi Igazgatóságnál havi 1100 Ft fizetéssel, vagyontalan, iskolai végzettsége 4 gimnázium, 1945 előtt vagyontalan tisztviselő volt, apja: fTörő Sándor, anyja: Rozsuczha Eszter, büntetve volt 1952. évben a gyulai megyei bíróság által, államellenes szervezkedés bűntette miatt 6 (hat) évi börtönbüntetésre, melyet 10 hónap híjjával [így] kitöltött, bűnös 1 rb., a népi demokratikus államrend elleni izgatás bűntettében. A megyei bíróság ezért Törő Mihály vádlottat 2 (kettő) évi és 6 (hat) hónapi börtönbüntetésre mint fő-, valamint mellékbüntetésül 600 Ft értékű vagyona elkobzására és 4 évre egyes jogainak gyakorlásától való eltiltásra ítéli. [.-] [...] A vádlott édesapja 25 éven keresztül csendőrtiszt-heíyettes volt, 1921. évben halt meg, vagyontalan volt. Vádlott 193 l-l94l-ig mint napszámos, majd ezt követően 1945. évig mint tisztviselő dolgozott előbb a szeghalmi adóhivatalnál, majd ugyanott a községi elöljáróságnál, később pedig a sárréti fatelepen. Az orosz frontról történt hazaérkezése után, 1945. március l-jén a szeghalmi rendőrkapitányság parancsnoka lett, ahol 1946. augusztusáig teljesített szolgálatot. Ezt követően 1950. évig alkalmi munkával foglalkozott, majd 1952-ig mint technikus dolgozott a debreceni vízgazdálkodási vállalatnál, illetve a gyulai Körönt.-nél. Ebben az évben népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt vádlottal szemben büntetőeljárás indult, melynek során a gyulai megyei bíróság vádlottat még ugyanabban az évben 6 (hat) évi börtönbüntetésre ítélte. A büntetése letöltése után előbb a gyulai tejporgyárban, majd 1956. augusztus 23-án a Gyulai Vízügyi Igazgatóságnál nyert alkalmazást. Ez utóbbi munkahelyén, mint technikus dolgozott a letartóztatásáig. 1956. december első napjaiban, pontosan meg nem határozható napon, a Gyulai Vízügyi Igazgatóság vezetősége összehívta dolgozóit, hogy azokat a munka felvételére bírja. Már úgy nézett ki, hogy e felhívás eredménnyel jár, mikor vádlott (bár korábban egy alkalommal a sztrájk ellen foglalt állást), a nagyszámú üzemi dolgozók előtt kijelentette, hogy „aki magyar ember, az sztrájkba lép, mert csak ezzel akadályozhatjuk meg, hogy a Kádár-féle bábkormány hatalomra jusson". Ezenkívül többek között olyan kijelentést is tett, hogy „Kádár börtöntöltelék, nekünk ilyen kormányra nincs szükségünk, ők a ruszkiknak kiszolgálóik". A megyei bíróság e tényállást a vádlott nyilatkozata és a tárgyaláson kihallgatott Toldi János, Kurta József és dr. Gálmáté Ferenc érdektelen tanúk vallomása, valamint az iratok egyéb tartalma alapján állapította meg és