Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

fogadta el bizonyítottnak. Törő Mihály vádlott a cselekménye elkövetését és bűnösségét részben beismerte. Védekezésében arra hivatkozott, hogy a vádbeli napon és alkalommal csupán olyan kijelentést tett, hogy Kádár börtöntöltelék, valamint hogy a Kádárkormány ellen sztrájkra hívta fel a dolgozókat. E kijelentését és felhívását állítása szerint azért tette, mert Kádár Jánosnak, a munkás-paraszt kormány elnökének ebben az időben mondott beszédeiből arra a következtetésre jutott, hogy a Rákosi-féle rendszer fog újra visszatérni, melynek egyik üldözöttje volt. [...] [...] Horváth Lajos Kurunczi Jenőné Légrádi Istvánné mb. bíró, a tan. ein. ülnök, t. tag ülnök, t. tag helyett. Tisztázat, eredeti, s. k. aláírásokkal. - BéML - B. 310/1957. Törő Mihály 1945-ben Szeghalom rendőrfőnöke, 1947-ben nyomozó, hamarosan elküldik „alkalmatlanság" okán. 1949-ben részese lett a „Sárréti Sasok" néven elhíresült kommunizmusellenes, félkatonai szervezkedésnek. A mozgalom fő szervezője gr. Blankenstein Pál volt, aki Budapesten élt, szerteágazó nyugati kapcsolatokkal. Helyi fő embere Pardi Imre volt Füzesgyarmaton. A szervezkedés kiterjedt Vésztőre, Komádira, Zsadányra, Biharugrára, Püspökladányra is. A résztvevők nyugati segítségben bíztak, addig pedig igyekeztek előkészíteni a terepet. Állítólag több ezer tagja volt, köztük számos volt katonatiszt. Fegyveres, titkos gyakorlatot is rendeztek - hasonlóan az Orosháza környéki „Fehér Gárda"-hoz. Számos vízügyi dolgozó vett részt a sárréti szervezésben, gátőrök stb. Gyuláról beszervezték Csoór Istvánt, Csatári Jánost, Görgényi Mihályt, Ráfi Jánost, Szentes Károlyt. 1951-52ben több tucat résztvevő került rendőrkézre, majd bíróság elé. A bírósági ítéleteket nem ismerjük, alighanem Békéscsabán volt a tárgyalás. -ABTL Békés M. Békéscsabai O. - Csoport dosszié — 32 — 2009/51/3. - Nagy Józsefet (Szeghalom) pl. 7 évre ítélték. (A szeghalmi járás „ellenforradalmi" elemei - A járás községeinek monográfiái utáni névsor - ÁBTL 3.1.5-14873/211-.) A súlyos ítélet oka csakis Törő előéletében található. 363/2. Budapest, 1957. szeptember 11. A Legfelsőbb Bíróság ítélete a gyulai Töró' Mihály ügyében Kivonat a 3 oldalas, irodavezetői hitelesítéssel és a Legfelsőbb Bíróság pecsétjével ellátott másolatból - BéML - B. 31011957. Az ítélet szövegéből kiderül: Törőt 1952-ben 6 évre ítélték államellenes szervezkedésért. 1956. december elején a kormány elnökét (Kádárt) börtöntölteléknek, az oroszok kiszolgálójának nevezte és sztrájkra buzdított. Ez a tette a Legfelsőbb Bíróság szerint kimerítette a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomig