Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

itt is leállt a munka, valamint a jelenlévőket is felhívta, hogy menjenek a tüntetésre. Ezután elment a tanácsházához, ahol egy papirosra felírta, hogy délután 2 órakor tüntetés lesz az asszonyok részére és üzenetet hagyott, hogy mondják be a hangosbemondóba. Ezt mondta be aztán Nádházi János beszéde végén. Ugyanezen a napon délután 2 órakor a Kossuth téren hatalmas tömeg gyűlt össze, ahol Sárdiné tartott beszédet. Beszéde során a következőket mondotta: „elég volt a 12 évből, a sötétség után virradat jön, elég volt abból, hogy gyermekeink napköziben nevelkedjenek, hogy az anyáknak el kelljen menni dolgozni, most már virradat jön ránk. Gyermekeink nem tudnak írni, sem rajzolni, mert mindentől elmaradtak a rossz nevelés miatt". Wamint beszéde során arról is beszélt, hogy eljön hozzánk is a galileai Krisztus, aki kivezet bennünket ebből a bajból éppen úgy, ahogy Jézus kivezette az ő tanítványait. Ezenkívül felhívta a jelenlevők figyelmét arra, hogy az 1914-18-as világháborúban elesett hősök emlékművét koszorúzzák meg, amelyet eddig a 12 év alatt nem lehetett megkoszorúzni. Ezután felhívta az asszonyokat, hogy énekeljék el a Himnuszt, majd magyar anyákhoz méltóan vonuljanak fel, és a város különböző helyein koszorúzzák meg a hősök emléktábláit. A gyűlés befejezése után az asszonyok Sárdiné felhívásának eleget tettek és a város különböző részein megkoszorúzták a hősök emléktábláit. 1956. december 6-án a Gyulai Hírlapban megjelent Nádházi János Forradalmi Tények című cikke. Ebben a cikkben a 12 év hibáiról beszél; pozitív tényeiről nem szól semmit, valamint arról is beszél, hogy eddig a nép nevében, a nép nélkül uralkodtak. Ezenkívül felveti azt is, hogy „ma már dolgozó népünk kezében van [az] egyik legerősebb fegyver, a sztrájk". Bár a cikk alaphangulatát tekintve, perspektívájában a szocializmus építése mellett foglal állást, úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban a nagyüzemi termelés megszilárdítása a tény [? inkább: cél], azonban az egész fejlődésnek sajátos „nemzeti irányt" akar biztosítani. 1956. december 6-a után Nádházit kihívták a harisnyagyárba, mert ott a munkát nem akarták felvenni. Ekkor Nádházi beszédet tartott, amelyben a munka felvétele mellett szólt, de kihangsúlyozta, hogy a munkát fel kell venni a sztrájkjog fenntartása mellett. Ennek hatására a harisnyagyárban felvették a munkát. [...] [...] A bíróság az alábbi tanúk vallomásait nem fogadta el, bár vallomásuk egyes részletei megegyeznek az előző tanúk vallomásaival, illetve a vádlottak beismerésével, sőt vádlottak pozitív tevékenységét is igazolja bizonyos körülményekre, [így.] Fenesi Ferenc tanú vallomását azért nem fogadta el a bíróság, mert Dévényi tanú bejelentésére a pártbizottság épületében történt kutatás körülményeire vonatkozóan az előző eljárás során tett vallomása és a jelenlegi között ellentét van. Az előző vallomásában tanú azt állította, ő azonnal észrevette, hogy Radóczi vádlott nem személyt, hanem fegyvert keres, mostani vallomásában viszont határozottan állította, hogy egy ismeretlen személyt kerestek, valamint előző vallomásában arról beszélt, hogy ő is kért fegyvert, most pedig azt mon-