Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Az 1957. évi február hó 7. napjától június hó 6. napjáig közbiztonsági őrizetben, majd június hó 6. napjától a mai napig előzetes letartóztatásban levő: III. r. Radóczi András vádlottat [...] [...] bűnösnek mondja ki a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntettében. Ezért őt 1 (egy) évi és 8 (nyolc) hónapi börtönbüntetésre mint főbünte­tésre, 300 (háromszáz) Ft vagyonelkobzásra és 3 (három) évi egyes jogoktól való eltiltásra, mint mellékbüntetésre ítéli. Az 1957. évi február hó 7. napjától június hó 19. napjáig közbiztonsági őrizetben, majd június hó 19-től november 21-ig előzetes letartóztatásban volt: IV r. Lőrincz János vádlottal [...] [...] szemben a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette miatt indított eljárást megszün­teti. Az 1957. évi február hó 7. napjától 27. napjáig közbiztonsági őrizetben, majd 1957. június hó 11. napjától november 19. napjáig előzetes letartóztatás­ban volt: V r. Hraskó Károly vádlottal [...] [...] szemben a népi demokratikus államrend alapintézményei elleni gyű­löletre izgatás bűntette miatt indított eljárást megszünteti. Az 1957. évi július hó 27. napjától november hó 17. napjáig előzetes letartóztatásban volt: VI. r. Sárdi Mártonné sz. Müller Teréz vádlottat [...] [...] bűnösnek mondja ki a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntettében. Ezért őt 3 (három) évi börtönbüntetésre mint főbüntetésre, 500 (ötszáz) Ft vagyonelkobzásra, 5 (öt) évi egyes jogoktól való eltiltásra, mint mellékbünte­tésre ítéli. A bíróság a kiszabott börtönbüntetésbe beszámítja vádlottak előzetes le­tartóztatásban, illetve közbiztonsági őrizetben eltöltött idejét. [...] [...] Indokolás [...] [...] Gyulán az ellenforradalmi tüntetések 1956. október 26-án vették kezdetüket. Ekkor a huligán elemek által vezetett tömeg a különböző középüle­tekről leverte a csillagot, a szovjet emlékművet lerombolták, a tanácsháza abla­kait beverték, majd pedig a városi tanácsháza elé vonultak. Ekkor a tömeg már Szovjetunió-, párt- és népidemokrácia-ellenes jelszavakat kiabált. A tanácsháza előtt többen megkísérelték, hogy lecsillapítsák a felzaklatott tömeget, így töb­bek között beszédet akart mondani Szabó vb-elnökhelyettes, akit a tömeg le­hurrogott, kifütyült, majd Simonyi Imre és egy fiatalember is szólt a tömeghez, azonban őket nem engedte szóhoz jutni a tömeg. Ekkor este valaki felvetette azt, hogy a következő nap nagygyűlés lesz a tanácsháza előtt. 1956. október hó 27-én reggel néhány üzemben és intézménynél már a kora reggeli órákban munkástanácsot választottak, majd pedig a különböző üze­mek dolgozói rendezett sorokban felvonultak a tanácsháza elé. Ekkor a tanács-

Next

/
Oldalképek
Tartalom