Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

házán keresték, hogy hol van Nádházi és közvetlenül Hraskó javaslatára M. Szabó II. r. vádlott lement Nádházit megkeresni. Nádházit M. Szabó az ecetgyár előtt találta meg és hívta fel a tanácsházára. Ekkor már ott voltak a párt- és tanácsfunkcionáriusok is, és többen felkérték Nádházi Jánost arra, hogy tartson egy beszédet a tömegnek. Nádházi a felkérés alapján beszédet mondott, amelyben hangsúlyozta, hogy ebben az országban szent forradalom van, éltette a független, demokratikus Magyarországot, beszélt a 12 év hibáiról és azt mondotta, hogy ezeket a hibákat ki kell javítani a proletárhatalom további megszilárdítása mellett. Ezenkívül elmondta azt, hogy ebben az országban munkáshatalom van, és a szocializmust kell építeni. Beszélt arról is névmeghatározás nélkül, hogy azok a funkcionáriusok, akik hibákat követtek el, le kell őket váltani [így] és a nép bizalmát élvező, a proletárhatalomhoz hű vezetőket kell választani. Nádházi beszéde végén azt mondotta, hogy a rendet és a nyugalmat mindenkinek kötelessége fenntartani, egy pofon se csattanjon el Gyulán, és mindenki fegyelmezetten vonuljon haza.

1 Miközben Nádházi a beszédet tartotta, Törzsök tanú, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke a Békéscsabáról idejuttatott 12 pontos követelésből álló röplapot 24 pontra egészítette ki a tömeg között, amelyben olyan követelések is voltak, hogy a Varsói Szerződést fel kell bontani, a szovjet csapatok vonuljanak ki stb., és amely követelési pontokat Nádházi beszéde után Törzsök tanú olvasott fel a tömeg előtt. Ezen követelési pontok még ugyanezen a napon nyomtatásban is megjelentek Gyula város dolgozó népe előtt és aláírással, [így.] Hogy kik, vagy ki küldte ezt nyomdába, az nem állapítható meg.

2 Mielőtt Nádházi és vádlott-társai megérkeztek volna a tanácsházára, valaki már a hangosbemondóba bemondta, hogy a tanács végrehajtó bizottsága lemondott. Hogy ki tette ezt, nem volt megállapítható, tekintettel arra, hogy többen könnyen odaférhettek a hangosbemondóhoz, mert az ebben az időszakban nem állt ellenőrzés alatt. Nádházi beszédének hatására a tömeg hazament, illetve visszament az üzemekbe, egyes helyeken folytatták a munkát. Ezután a fenti gyűlés előtt már megalakult jelölőbizottság javaslata alapján, amelynek tagja volt Szabó vb-elnökhelyettes is, megejtette a jelölést az ideiglenes forradalmi bizottság tagjaira vonatkozóan, amely 15 tagból állott, és amelynek elnökéül I. r. Nádházi Jánost választották meg. Ennek a 15 tagú ideiglenes forradalmi bizottságnak tagjai között volt II. r. M. Szabó, III. r. Radóczi, IV r. Lőrincz, V r. Hraskó vádlottak is. Az ideiglenes forradalmi bizottság ekkor megbeszélést tartott, amelyen többek között részt vettek Kohári tanú, a pártbizottság kiküldötte, aki a későbbiek során az összekötő szerepet töltötte be a városi pártbizottság és a forradalmi bizottság között, a párt végrehajtó bizottságának megbízása alapján. Ezenkívül jelen voltak még Tóth Gyula rendőr főhadnagy, a gyulai kapitányság vezetője, a honvédség részéről Ábrahám százados. Ezen a megbeszélésen Tóth Gyula tanú felvetette, hogy nemrégen jött haza Moszkvából, ott végezte az iskoláit, kommunista volt, az most is, és marad továbbra is, hogyha így megfelel, akkor továbbra is vállalja a rendőrség vezetését. Az ideiglenes forradalmi bizottság Tóth főhadnagyot a fentiek után is eredeti