Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

kólákban úgy nevelték őket. Gyermekeinket tönkretette a 12 év. Majd ezt köve­tően felhívta a jelenlevőket, hogy koszorúzzák meg az elesettek emléktábláit. December 8-án a gyulai honvéd kiegészítő parancsnokság több megbíz­ható tartalékos tisztet hívott meg abból a célból, hogy lépjenek be a Békéscsa­bán akkor már szervezés alatt álló karhatalomba. A meghívottak közül mind­össze négyen voltak erre hajlandók, a többiek különböző kifogással kivonták magukat. Amikor az értekezletnek vége volt, megjelentek ott Radóczi András hívására Lőrincz János és Hraskó Károly, valamint Sántha Ferenc, a forradalmi bizottság tagjai - bár a kormány ezt megelőzően már feloszlatta és törvényen kívül helyezte az ún. forradalmi bizottságokat és munkástanácsokat. - Amikor megérkeztek, a behívott tartalékos tisztek már távozóban voltak, egy részük vissza­ment, más részük azonban eltávozott, mikor tájékozódtak, hogy miről is folyt a tanácskozás. Hraskó Károly feltette a kérdést, hogy van-e a behívottak között pártonkívüli is. Nemleges válasz után kifejtette, hogy helytelennek tartja, hogy csak párttagok kezébe akarnak adni fegyvert, ezt rossz szemmel nézi majd a tömeg. Hiszen pár nappal előbb is megnyilvánult a tömeg pártellenes hangula­ta. Ekkor érkezett meg Békéscsabáról M. Szabó András, aki bejelentette, hogy a megyei vezetőkkel folytatott tárgyaláson olyan megállapodásra jutottak, hogy a karhatalomba azokat az embereket veszik fel, akiket az üzemek munkástanácsai delegálnak. 3 Ezután az értekezlet befejeződött. December 10. napján a „Szabad Európa" rádió bujtogatásának eredmé­nyeként, mivel a kormány feloszlatta a budapesti központi munkástanácsot, a gyulai ún. központi munkástanács felhívására sztrájkba kezdtek az üzemek és vállalatok dolgozói. Ekkor Nádházi János olyan kijelentést tett, hogy „a kor­mány tehet amit akar, mi maradunk, mert a népre támaszkodunk". December elején a rendőrségtől küldöttség ment Nádházi Jánoshoz és kérte, hogy menjen el a rendőrségre, mert ott nézeteltérések vannak, amelynek oka az, hogy nincsenek tisztában a jelenlegi helyzettel. Nádházi János és Lőrincz János el is mentek és ennek során Nádházi János megadta a szükséges felvilágo­sítást, majd leszavaztatta a rendőrséget, hogy a nép mellett vannak-e vagy pedig ellene. A rendőrség tagjai a nép mellett adták le szavazataikat. A szavazás lebo­nyolítását Lőrincz János végezte. A Békés Megyei Ügyészség 1957. Tük. Bül. 0017. számú vádiratában valamennyi vádlottal szemben a BHÖ 1. pont 2. bekezdésében felvett népi de­mokratikus államrend elleni szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt emelt vádat. A tárgyaláson a megyei ügyészség ezen vádját VII. r. Sárdi Mártonnéval szemben a BHÖ 2. pont b) alpontjába felvett népi demokratikus államrend elleni izgatás bűntette miatti vádra módosította a tárgyaló ügyész. I. r. Nádházi János vádlott tagadta bűnösségét, tagadta, hogy szándéka a népi demokratikus államrend megdöntésére irányult volna. Védekezésében elő­adta, hogy első perctől kezdve kijelentette és ezt többször is hangsúlyozta, hogy akik arra számítanak, hogy a forradalom a néphatalom, a szocializmus meg­döntésére irányul, azok csalódnak. Tagadta azt, hogy az elmondott beszédei a népi demokratikus államrend ellen izgató tartalmúak lettek volna, tagadta azt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom