Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

szocializmusról, mint letűnt rendszerről beszélt, s felelősségre vonást követelt a rendszer minden hívével szemben. Meg kell itt jegyezni, hogy Nagy Imre, aki mint kommunista politikus került október 24-én a kormány élére, 5 nap múlva Mindszenthyt megerősítette minden egyházi és világi hitbuzgóságában [így]. Nagy Imre kormányának tagjai nyugati kapcsolatokat kerestek, előkészítették a kormány küldöttségének londoni útját (ENSZ-segítség), Nagy Ferenc hazatérését, s a Varsói Szerződés felmondását. [...] [...] A 23-át követő napokban forradalmi vagy nemzeti bizottságok alakultak, s ezekben egyaránt megtalálhatók voltak a jó szándékú, becsületes emberek, s a munkás-paraszt hatalom ellenségei. Járásunk területén is az volt a helyzet, hogy a bizottság tagjainak egy része igyekezett a rendet és nyugalmat megőrizni, más része igyekezett a zűrzavart fokozni, minél több vezetőt elzavarni. Legsúlyosabb helyzet Dévaványán volt, ahol ledöntötték a szovjet emlékművet, meggyalázták a szovjet sírokat, eltörölték a tanácsokat, s a tanács helyett főbírót, főjegyzőt választottak.

3 [...] [...] A Kádár-kormány tevékenysége azt bizonyítja, hogy szándékában van kijavítani azokat a hibákat, amelyek akadályozzák az ország gazdasági fellendülését. Ismeretes, hogy a kormány első rendeletei között jelent meg a munkástanácsokról szóló rendelet, amely az üzemeket ténylegesen is a dolgozók birtokában [így] adja, s az üzemek valamennyi kérdésében a dolgozók döntése az irányadó.

4 A legfontosabb iparágakban a kormány rendezte a kisfizetésűek munkabérét. Megszüntette a túlzott központosítást, így elhárultak a főbb akadályok az ipar, elsősorban a lakosság szükségletét biztosított [így] ipar gyors fellendülése elől. A kormány a mezőgazdaságban eltörölte a begyűjtést, újból megállapította a szerződéses növényfélék árait. (Magasabban, 20-30%.) Megszüntette a gazdálkodás korlátjait jelentő vetési kötelezettségek előírását, s a föld forgalmát 25 holdas határon alul felszabadította. A mezőgazdaság segítségét jelenti az is, hogy noha a begyűjtés eltörlésével a mezőgazdaság nyilvánvalóan jobb helyzetbe jut, az adóterheket ez évben is változatlanul, a tavalyi összegekben állapították meg.

5 Világosan látható tehát, hogy egy kormány tevékenységét nem az elmondott szavak, hanem a kormány által kiadott rendeletek fejezik ki, s ezt tekintve elmondhatjuk, a hibák kijavítását, s ugyanakkor a munkás-paraszt hatalom megőrzését, a szocialista rendszer megszilárdítását a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány helyesen biztosította. Áttérek a járás helyzetének ismertetésére. Az anyagi károkat illetően, ami az ellenforradalmi események közvetlenül okozott költségeit illeti, mintegy 25-28 ezer forintra tehetők. Ezek fuvardíjakból, nemzetőri fizetésekből, üzemanyag-vásárlásokból és egyéb anyagbeszerzésekből adódtak. Ilyen szempontból a kár nem túlságosan jelentős. Sokszorosan több az a kár, ami a mezőgazdaságot érte az ellenforradalmi események hatására. A járás területén működő 28 termelőszövetkezetből 20 november és december hónapokban feloszlott, s a szövetkezet vagyonát a termelőszövetkezetben működő, úgynevezett forradalmi bizottságok javaslatára szét