Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

295/2. Budapest, 1957. szeptember 17. A Legfelsőbb Bíróság ítélete a gyomai dr. Sági István ügyében A Népköztársaság nevében! A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, az 1957. év szeptember hó 17. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyaláson meghozta a következő ítéletet: A népi demokratikus államrend elleni izgatás bűntette miatt dr. Sági István ellen indított bűnügyben a gyulai megyei bíróság 459/1957/7. számú ítéletét annyiban változtatja meg, hogy vádlott börtönbüntetését 7 (hét) hónapra, az egyes jogok gyakorlásától való eltiltás tartamát egy évre leszállítja, a vagyonelkobzás mellékbüntetést pedig mellőzi. Egyebekben a fellebbezést elutasítja. Vádlott által az első bírói ítélet keltétől továbbfolyó előzetes letartóztatásban eltöltött időt a kiszabott börtönbüntetésbe teljes egészében beszámítja. Indokolás A megyei bíróság ítélete ellen vádlott és védő a bűnösség megállapítása miatt és a büntetés enyhítése végett jelentettek be fellebbezést. A megyei bíróság a tárgyaláson megvizsgált bizonyítékok okszerű mérlegelése alapján, a Bp. 203. § 1. bekezdésében írt hibák nélkül, törvényszerűen állapította meg a tényállást. Ezért az a Bp. 197. § 1. bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is irányadó. [...] [...] A megyei bíróság azonban vádlott bűnössége megállapításának az alapjául tévesen nem a vádlottnak a gyűlésen történt felszólalását, hanem azt a cselekményét vette, hogy a felhívás szövegét kiegészítette Rákosi és Gerő nevének a betoldásával. Vádlott bűnösségének alapját helyesen az a tevékenysége képezi, hogy a gyűlésen felszólalva a néma tüntetés és a koszorúzási ünnepély megtartása mellett szállt síkra. 1956. év december hó 8-ára a fegyveres harcban már vereséget szenvedett ellenforradalmi elemek országszerte néma tüntetéseket szerveztek, amelyeknek a célja a kedélyeknek a kormány és a kommunisták elleni felizgatása és a konszolidáció megakadályozása volt. A néma tüntetések tehát kétségtelenül ellenforradalmi megmozdulások voltak. A vádlott mint gyakorló ügyvéd, aki az eseményeket figyelemmel követte, nyilvánvalóan felmérte a néma tüntetések ellenforradalmi jellegét és célját. Ha ennek dacára a néma tüntetésnek Gyoma községben való megtartására hívta fel a gyűlés hallgatóságát, akkor ezzel a magatartásával szándékosan a népi demokratikus államrend ellen gyűlöletre izga-