Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

Békéscsaba, 1957. augusztus 31. A megyei egyházügyi főelőadó jelentése a Művelődési Minisztérium egyházügyi részlegéhez Jaksity Iván battonyai lelkész fiának továbbtanulási ügyében Művelődési Minisztérium Allamegyházügyi [így] Hivatala! Battonya községben a végrehajtó bizottság elnökével, az MSZMP intézőbizottság elnökével, s az iskolaigazgatóval folytatott közös megbeszélésünk alapján a következőket állapítottuk meg a Jaksity Iván görögkeleti szerb lelkész fiának továbbtanulása kérésében. A lelkész a községben a helyi vezetőkkel régebb óta nem a legjobb viszonyt tartotta fent. E fiának továbbtanulását, vagyis a gimnáziumba való felvételét ezelőtt 4 évvel sem javasolta a községi vezetőség. Később a fiát gimnáziumba felvették, s ezt tudomásul vették a községi vezetők. A fia 1957-ben a gimnáziumi érettségit letette, és orvosi tudományegyetemre szeretne beiratkozni. Ezt a községi vezetők nem javasolták az alábbi indokok alapján: Jaksity Iván az októberi ellenforradalom ideje alatt a községben elkezdett tevékenykedni. Október 28-án a délszláv iskolának az igazgatóját a nevelők előtt felelősségre vonta a múlt évi hittanbeíratásokért, egyben közölte vele, vegye tudomásul, a mai naptól kezdve ebben az iskolában az történik, amit ő akar. Ugyanakkor a délszláv szövetség épületet bérelt az egyháztól, ezt kimondottan visszakövetelte és a délszláv szövetség pénztárát, ami kb. 16 000 forint volt. A délszláv szövetség az épületet, mint bérlő karbantartotta, és az adót rendszeresen fizette. Ez volt a szerződéses megállapodás. Ugyanakkor ő a szövetség munkáját is vezetni óhajtotta és azon tevékenykedett, hogy az elnöki tisztséget a kezébe kaparintsa meg. A battonyai munkástanácsba be lett választva és egy alkalommal a tanácsházán több mint egyórás beszédet tartott. A beszédje főleg 12 évre visszamenőleg bírálta a népi demokratikus rendszerünket és nyugat felé tekintő programmal lépett fel. A jugoszláviai helyzettel ebben a beszédében nem foglalkozott. A munkástanácsban ő is részt vett akkor, amikor a letartóztatások listáját állították össze. Az ellenforradalom leverése után a községi vezetők 2000 forint pénzbírságra büntették, s ő ezt ki is fizette, vagyis annyit jelent, hogy tevékenységét ezzel is elismerte az ellenforradalom ideje alatt. A fia az iskolában jó tanuló volt, az igaz, de baráti körei kulákokból és osztályidegen elemekből tevődött [így] össze. Barátainál az ellenforradalom ideje alatt fegyverek voltak. Ónálla [így] nem volt fegyver, de állandó kapcsolatot tartott fent barátaival. A fia az ellenforradalmi tevékenységben különösebben nem vett részt. Az anyjával mindennap felsétált a községi tanácsháza elé és ott egy félórai tartózkodás után hazamentek.