Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

ítéletet: a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette miatt Góts László tartalékos alhadnagy ellen indított bűnügyben a Szegedi Katonai Bíróság által hozott B. I. 363/1957. számú elsőfokú ítéletet a büntetés kiszabása tekintetében változtatja meg akként, hogy vádlottat a terhére egyébként helyesen megállapított bűncselekményért 1 (egy) évi börtönre, mint főbüntetésre, mellékbüntetésül pedig lefokozásra ítéli. Az elsőfokú ítéletben felhívott egyéb mellékbüntetések kimondását mellőzi, ugyanakkor a vádlott terhére megállapított szabadságvesztés büntetés végrehajtását 3 (három) évi próbaidőre feltételesen felfüggeszti, elrendeli vádlott azonnali szabadlábra helyezését. Amennyiben a későbbiek folyamán a börtönbüntetés végrehajtása bármi oknál fogva elrendeltetnék, úgy az eddig kiállott, előzetes letartóztatásával eltöltött időt a börtönbüntetésbe teljes egészében be kell számítani. Indokolás: A Szegedi Katonai Bíróság Góts László tartalékos alhadnagyot népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 3 évi börtönre, mint főbüntetésre, lefokozásra, 3 évre az egyes állampolgári jogok gyakorlásától való eltiltásra, végül vagyona 1/8 részének elkobzására, mint mellékbüntetésre ítélte. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a katonai ügyész súlyosbítás végett jelentett be fellebbezési óvást. A vádlott és védője enyhítésért, a védő ezenkívül téves minősítés, tényállás egyes részeinek megállapítása, valamint a Btá. 55. §ának nem alkalmazása miatt fellebbeztek. A legfőbb ügyész 1957. október 28-án kelt Bf. XII. 900/1957. számú átiratával az ügyet a fellebbezés elbírálása végett az 1957: 34. sz. tvr. 13. §-a alapján a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának külön tanácsa elé terjesztette. A fellebbezési óvás, valamint a fellebbezések felülbírálása során a Legfelsőbb Bíróság azt tapasztalta, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást nagyban egészében helyesen állapította meg, azonban az egyes részcselekmények leírása során a tényállást kiszínezte, illetve felnagyította s ennek következtében vádlottat a valódinál sokkal hátrányosabb színben tüntette fel. Egyes ténykörülmények vonatkozásában megállapítható az is, hogy azok a tárgyaláson egyáltalán nem hangzottak el, s ennek ellenére az ítélet mégis foglalkozik vele. A Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának külön tanácsa megítélése szerint a vádlott által megvalósított bűncselekmény sokkal kisebb fokú és jelentőségű, mint ahogyan ezt az elsőfokú bíróság ítélete megállapítja. Az elsőfokú ítéletből úgy tűnik, mintha vádlott egyedüli okozója lenne a Békéscsabán és az alakulata körletén belül kialakult ellenforradalmi hangulatnak. Erről pedig szó sincs, mert vádlott az adott helyen sokkal kisebb fokú bűnös magatartást valósított meg, mint ahogyan az az elsőbírói ítéletbe be van állítva. Vádlott az ellenforradalom