Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

Patay András kisiparoscsaládból származik, apja kőműves kisiparos volt, 1946. évben meghalt. Terhelt a reálgimnázium 8 osztályát végezte el, utána apja mellett a műköves szakmát tanulta ki. Ezt követően apja mellett dolgozott 1930-ig s ekkor bevonult tényleges katonai szolgálatra. A honvédségnél, mint karpaszományos tiszti iskolára került, s mint tartalékos őrmester szerelt le, majd az 1934. évben háromhetes gyakorlat után tartalékos zászlós, 1938-ban tartalékos hadnaggyá léptették elő, és 1941-ben újra behívták katonai szolgálatra, s ekkor megkapta a hivatásos főhadnagyi, 1942-ben pedig a hivatásos százados rendfokozatot. Mint hivatásos tiszt vett részt a második világháborúban és 1944. év őszén légnyomással kórházba került, ahonnan 1945 októberében került haza. 1946. évben - mivel egyik fülére megsüketült a háború alatt - nyugállományba helyezték. 1944 februárjában, mint hivatásos tiszt megházasodott és feleségül vette Pető Irént, aki nagybirtokos családból származott. Leszerelése után egészen 1950-ig felesége 45 kat. hold birtokán gazdálkodott Pusztaperesen, amikor is a földet az államnak felajánlotta. 1951-től a békéscsabai építőipari vállalatnál dolgozott, mint kőműves szakmunkás az ellenforradalom után történő letartóztatásáig. Terhelt, mint volt hivatásos, horthysta százados a békéscsabai építőipari vállalatnál igyekezett magát olyan színben feltüntetni, mint aki be tud illeszkedni a népi demokratikus rendszerbe, azonban 1956 szeptemberében és októberében a „Petőfi Kör" vitái után többször hangoztatta a vállalatnál, hogy nem sokáig mehet ez már így, itt változásoknak kell bekövetkezni az ország életébe [így]. Az ellenforradalom kitörése után terheltnek is egyből kinyílt a szeme és az építőipari vállalatnál az ellenforradalom egyik fő hangadója lett. Október hó végén a vállalatnál is el kezdték szervezni az ideiglenes munkástanácsot, melynek Sipos Mihály lett az elnöke és terhelt pedig az elnökhelyettese. Azonban megállapítható, hogy ténylegesen a munkástanácsban a vezető szerepet terhelt vitte. Az ideiglenes munkástanács választó gyűlésén a jelenlevők több olyan személy nevét vetették fel megválasztás végett, akikről nyilvánvaló volt, hogy ellenségesen viselkednek a munkáshatalom iránt. Ezért Csicsely János MDP-tag felszólalt, és kifogásolta, hogy ilyen jobboldali beállítottságú személyeket választanak a munkástanácsba. Ekkor felszólalt terhelt és Csicsely felé fordulva, magából kikelve azt mondotta, „nincs szükség az ilyen rákosistákra, mint maga, jobb lenne, ha befogná a száját". Ezt követően a józanabbul gondolkodó dolgozók passzivitásba vonultak és nem mertek véleményt nyilvánítani. Terhelt, mint a vállalat ideiglenes munkástanácsának elnökhelyettese, kapcsolatot tartott rendszeresen a városi forradalmi bizottsággal és többször beszámolt a vállalatnál a forradalmi bizottság munkájáról. Egyik alkalommal például arról számolt be, hogy a városi forradalmi bizottság az AVH-sokat leszereltette, és biztonsági őrizetbe helyezte azokat s ekkor megjegyezte, hogy „ezt már rég meg kellett volna tenni". Terhelt a vállalatnál a sztrájk fő irányítója volt, rendszeresen telefonon, de kerékpáron is személyesen kapcsolatot tartott a munkahelyekkel és a sztrájkra