Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

buzdította a dolgozókat. Az 1956. december 6-i néma tüntetés megszervezésében is aktívan részt vett; ismertette a dolgozókkal, hogy majd a téglagyár két hosszút fog dudálni s ekkor a munkát be kell szüntetni és a megbeszélt helyen gyülekezni kell a tüntetésre. Amikor Fekete Pál, békéscsabai fő ellenforradalmárt novemberben letartóztatták Tóth alezredessel és több társával,

1 ekkor is terhelt szervezte a vállalatnál a sztrájkot azzal, hogy addig ne dolgozzanak, amíg Feketééket szabadon nem bocsátják. Kihangsúlyozta, „ha a sztrájk nem vezet eredményre, más eszközökhöz fogunk nyúlni Fekete ügyében". Terhelt, ahol csak tehette, uszított a forradalmi munkás-paraszt kormány és a kommunisták ellen, a munkástanács megválasztásakor is egy papíron három kommunista nevét adta át Sípos Mihálynak azzal, hogy ezeket meg kell akadályozni, hogy bekerüljenek a munkástanácsba. Gyalázta terhelt a „Kossuth Rádió" adásait, ezzel szemben dicsérte állandóan a nyugati rádió adásait. A pártellenes hangulatot igyekezett azzal is szítani, hogy saját kezűleg osztotta ki a dolgozóknak a vállalatnál elfekvő káderlapokat. Azokat a dolgozókat, akik a sztrájk ellen foglaltak állást, provokátoroknak nevezte. Több esetben felszólalt összejöveteleken annak érdekében, hogy a vállalattól jelentkezzenek az általuk szervezett „nemzetőrségbe", de kihangsúlyozta, hogy oda kommunistákat nem vesznek be. Terhelt novemberben tagja volt annak a küldöttségnek, amely Békéscsabáról felment Budapestre, hogy tárgyaljon a kormánnyal, s amikor hazajöttek, a vállalatnál azt terjesztette a munkások között, hogy Dobi elvtárssal nem lehetett tárgyalni, mert részeg volt. Ezt is nyilvánvalóan a munkás-paraszt kormány lejáratása érdekében tette. Az MSZMP szervezését igyekezett gátolni azzal, hogy rendszeresen hangsúlyozta, hogy amíg más pártot nem engednek szervezni, addig a kommunisták ne szervezkedhessenek. Több esetben gyalázta a szovjet hadsereget, azok tagjait barbároknak nevezte. A fenti tényállás alapján az 1957. évi március hó 9. napjától közbiztonsági őrizetben, 1957. július hó 31-től előzetes letartóztatásban lévő Patay Andrást [...] [...] vádolom 1 rb. folytatólagosan elkövetett, a BHÖ 2. pont b) alpontjában foglalt népi demokratikus államrend elleni izgatás bűntettével [...] [...] dr. Pálfi Ferenc Oláh László ügyész megyei ügyész Tisztázat, eredeti, s. k. aláírásokkal. - BéML - B. 723/1957. A megyei bíróság 1958. március 31-én Patayt 1 év 8 havi börtönre ítélte; a súlyos büntetés kiszabásakor minden bizonnyal jelentős súllyal esett latba a vádlott „horthysta" katonatiszti múltja s az is, hogy 1945 után felesége 45 holdas földjén