Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

14-én került sor; az ügyész a tárgyalás végén bizonyítási indítványt tett, miszerint Nyilas Sándor meghallgatását, Tóth alezredes büntető iratainak beszerzését kérte. Kérte a legfőbb ügyész megkeresését is arra nézve, hogy adott e utasítást az ÁVH-sok letartóztatására, ill. később ennek megszüntetésére. A bíróság elnapolta a tárgyalást és Fekete ügyét később valóban - mint láttuk -Tóth Istvánék nagy perében tárgyalták tovább. - A megyei rendőrségi, ill. bírósági iratokat 1. Ht. Lt. Szegedi Kat. Bir. - 85. d. 1. dosszié. 3 Kiss vallomása - mely szerint a színészklubban nem Fekete volt a hangadó - megtalálható a bírósági tárgyalás jegyzőkönyvében, melynek részleteit 1. 86/6. Kiss vallomását nem közlöm. 4

L. 544/3., 12., 14., 18. sz. dokumentum. 5 A gyulai perekben nem találtam a munkásszázadra adatot, tárgyalja viszont 86/7. sz. dokumentum. 86/10. H. n., 1958. március eleje (n. n.) Hrabovszky László fellebbezése a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Katonai Kollégiumának (Külön tanácshoz) Budapest A Szegedi Katonai Bíróság külön tanácsának 1957. évi december hó 11. napján B. I. 388/1957 kül. szám alatt meghozott ítélete ellen törvényes határidőben bejelentett fellebbezésemet az alábbiakban indokolom. I. A reám vonatkozó ténymegállapításokra (1. az ítélet 29. oldalának 6., 7., 8. és 9. bekezdését, valamint a 30., 31. és 32. oldalon foglaltakat)

1 a következőket adom elő: Tény az, hogy az ellenforradalmi események kirobbanásakor tanulmányaim folytatása érdekében Budapesten tartózkodtam. Az is tény, hogy az ifjúságnak akkor rendezett gyűlésein több ízben részt vettem, valamint tagja voltam a felvonulásoknak is. Meg kell azonban állapítani azt is, hogy ennek a tényállásnak a megállapítására egyedül saját, önként tett vallomásom szolgál, mert ezen részvétel tekintetében saját vallomásomon kívül más bizonyíték rendelkezésre nem áll. Tény az is, hogy október 26-án - amikor azt láttam, hogy egyetemi tanulmányaim folytatására egyelőre mód és lehetőség nincs, Békéscsabára, a szüleimhez jöttem le. Nem az volt azonban a célom, hogy az ellenforradalmi légkört és hangulatot vidékre levigyem: egyszerűen szüleimhez iparkodtam haza.