Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

hozzám a lakásomba, azzal jött, hogy még mindig káosz van, és javasolta, hogy a megye legyen önálló. Én mondtam, hogy én ezzel nem értek egyet, mert ilyen-olyan követelés jön és ezt nem lehet végrehajtani, amivel úgy látszott, egyet is értett. De nehogy az a látszat legyen, hogy csak én döntöttem, mond­tam neki, hogy gyere fel a megyei pártbizottságra és vesd fel ezt a kérdést. A megyei pártbizottságon azt mondták neki határozottan, hogy ezt nem lehet végrehajtani. A bizalmatlanságot ami okozta bennem - de lehet több elvtársban is -, hogy a párt központi vezetésében nagyon sokszor csalatkoztam és velem sok elvtárs. Felvetődött bennem, hogy lesz-e olyan pártvezetés, amilyet a párttag­ság és én is elvárom [így]. Az vetődik fel, hogy nov. 4-e után nagyon szilárd vezetésnek kellett volna lenni, amiben én, mint személy, nem voltam ilyen. A magam részéről ennyit akartam elmondani, azt hiszem, ez elég ahhoz, hogy pártosan vitassuk meg ezeket az eseményeket, amelyek felvetődtek. Palyik elvtárs: elmondja, hogy az elvtársak ügyét az adott helyzetnek és politikai hangulatnak megfelelően kell értékelni. Röviden vázolja az októberi események időszakát, amikor is nemcsak Békéscsabán, de országos viszonylat­ban is a párttagok nem látták tisztán a helyzetet és a központtól nemhogy nov. 4-e után, de okt. 10-től nem kaptunk semmi utasítást magunkra voltunk ha­gyatva. Amit tettünk, saját erőnkből tettünk, politikai képzettségünkhöz ké­pest. Ismerteti Palyik elvtárs, hogy október 23-a utáni napokban mi volt a helyzet a városi pártbizottságon, az események hogyan alakultak, hogyan pró­báltak dolgozni és mit tudtak tenni. Megjegyzi, hogy abban az időben sem a Farkas elvtárs, sem más elvtárs nem önfejűleg intézkedett, hanem megbeszél­ték, hogy mit tudnak tenni egy-egy dologban. Farkas elvtárs dolgozott, elég jól, nov. 4—5-ig, de utána valahogy kijött rajta az a vajúdás és bizony a feladatokat én és a Várai elvtárs hajtottuk végre, ha lehet így mondani. Farkas elvtársat egyszer felkerestük a lakásán és mond­tuk neki, hogy ez a vajúdás nem-e [így] azért van, hogy a tanárokkal és színé­szekkel tartja a kapcsolatot, de ő a családi problémájára hivatkozott. Ahogy azonban a családi problémái kezdtek helyrejönni, úgy kezdett visszajönni az ő munkakedve is. Békéscsabán egyes elvtársaknak nem tetszik ez, hogy a Farkas elvtárs itt van, de állítja azt a Palyik elvtárs, hogy a békéscsabai pártapparátusban nagyon kevés elvtárs volt az, aki bárkinek is meg merte volna mondani véleményét, mint ahogyan ezt a Farkas elvtárs megtette. Én is megmondtam a Lipták elv­társnak is a hibáját a vb-ülésen és szemébe is, de visszatartott az, nehogy úgy nézzen ki a dolog, hogy én első titkár akarok lenni. Nekem semmi kedvem nem volt ahhoz - mondja Palyik elvtárs -, hogy első titkár legyek, vagy tanácselnök, de a párt azt mondta, hogy jöjjek ide, idejöttem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom