Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)
Újságcikk. - Viharsarok Népe, 1956. szeptember 20. 1 Az MDP KV 1956. július 18-21. közti határozatáról van szó. („Pártegységgel a szocialista demokráciáért" - Párthatározatok 1948-1956. 439. 3.) A határozatok több ponton foglalkoztak a mezőgazdaság kérdésével, így a középparasztsággal szembeni politikával is. A határozat egyébként elvetette a szektásságot, de legalább akkora súllyal a Nagy Imre-kör revizionizmusát is. 42. Békéscsaba, 1956. október 7. Beszámoló a békéscsabai értelmiség találkozójáról Az ország ügye mindennél előbbre való! Békéscsaba értelmisége is örömmel és lelkesedéssel fogadta a központi vezetőségnek értelmiségről szóló határozatát, amely minden becsületes értelmiségi dolgozónak méltó, őt megillető helyet jelölt ki az ország, a szocializmus, építésében. Az oly sokat hiányolt megbecsülésnek ez a beszédes bizonyítéka valamennyi szellemi munkásban felszabadította a szunnyadó bátorságot és megnyitotta bennük az őszinteség zsilipjeit. Ezt igazolta a csütörtök esti békéscsabai értelmiségi találkozó is: 1 akik jelen voltak, vagy hozzászólásukkal, vagy érzelmi megnyilvánulásokkal arról tettek tanúbizonyságot, hogy a júliusi határozatokkal egyetértenek és abban a nemzeti egység kialakulásának eddigi legjelentősebb mérföldkövét látják. A résztvevők Újhelyi Szilárd referátumára számítottak, de Szél Jenő elvtársnak, a Népművészeti Intézet igazgatójának vitaindító felszólalását is szívesen és érdeklődéssel hallgatták végig. Nem az volt számukra a fontos elsősorban, hogy ki tart előadást (természetesen az is), hanem az, hogy elmondhassák mondanivalójukat, mely régóta feszítette bensőjüket, melynek elmondására, már régóta várták a kedvező pillanatot, az alkalmas körülményeket és a megfelelő légkört. [...] [...]Szél Jenő elvtárs után Erdős Zoltán emelkedett szólásra. Elmondta amit már nyilvánosság előtt is elmondott néhányszor -, hogy a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban elismerésre érdemes munkája ellenére milyen méltánytalanság érte. Majd a júliusi határozatok végrehajtásával kapcsolatban a következő javaslatot tette: - Küldjenek ki minden megyébe arra feltétlenül alkalmas, igaz és bátor embereket azzal a megbízással, hogy biztosítsák a megyéknél a júliusi határozatok késedelem nélküli, következetes és leghatározottabb megvalósítását és végrehajtását. Ezután a napirenden lévő területrendezésről 1 szólt, s ezzel kapcsolatosan elmondta véleményét: