K. Cseh Edit: A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 21. (Gyula, 2002)
ADATOK A BÉKÉSI ZSIDÓSÁG TÖRTÉNETÉHEZ
gyermekeiket, így közülük kerül ki a legtöbb közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező ember 113 . Orosházán az 1852-ben alapított elemi iskolában kezdettől fogva magyarul tanítottak, eleinte főként vallási tárgyakat, később világiakat is. 1885-ben négy tanítóval és 160 tanulóval működött, 1931/32-ben egy tanítóval és 37 tanulóval, 1944-ben már csak 14-gyel 97 . Öcsödön 1877-1922 között tartott fenn a hitközség iskolát 98 . Szarvason eleinte hederekbe jártak a zsidók gyermekei. 1853-ban nyitottak iskolát, de csak 1863-tól vált hivatalossá az intézmény. 1869ben négy tanítóval működött, akiket a szülők tartottak el, mígnem a két község kimondta, hogy az iskola fenntartásához és a tanítók fizetéséhez minden hitközségi tagnak kötelezően hozzá kell járulnia. A városi hitközség kettéválása után az ortodoxok és neológok külön-külön tartottak fenn zsinagógáik mellett iskolát. Az ortodox iskola 1878-ban nyílt meg, majd 1884-89-ig szünetelt, attól kezdve 1944-ig folyamatosan fogadta a diákokat. Abbén az évben 54 tanulója volt. A neológ hitközség iskolája is 1944-ig állt fenn, amikor is 24 tanulót foglalkoztatott 99 . A szeghalmi hitközség iskolája a zsinagógával együtt 1889-ben épült fel, de az iskolai oktatás már 1869-ben elkezdődött. A kezdetben népes iskola (egy tanítónő és két segédtanító) 1923—ban bezárt 100 .Tótkomlóson 1854ben a hitközség megalakulásakor metszőül és tanítóul Pollák Ábrahámot választották meg. Eleinte bérelt épületben tanítottak, majd 1860-ban saját imaházuk és iskolájuk épült. 1884-ben átadták az újabb imaházat, az iskolát és a tanítói lakot is. Az iskola felszerelése a századfordulón kielégítő volt, mivel a millennium alkalmából értékes szemléltetőeszköz-állománnyal gyarapodott. 1896ban 30 tanuló járt ide, köztük kilenc más felekezethez tartozó diák 101 . Vésztőn 1865-1923 között működött zsidó elemi iskola 102 . A kereszténység az adakozás, a jótékonykodás „szentségét" a zsidó vallástól kapta örökül. Nem csoda, ha a zsidó közösségek életében nagy szerepet töltöttek be a jótékonysági célú egyletek, amelyek vallási-kultikus, humanitárius, szociális feladatok ellátása érdekében szerveződtek. Legrégibb múltra a Szentegyletek (Chevra Kadisa) tekintenek, amelyek a betegek ellátásáról, a haldoklókról, a halottakról, a temetkezés szertartásáról, a temetők és a sírok rendben tartásáról gondoskodtak. Magyarországon a XVIII. században terjedtek el és a legnépszerűbb jótékonysági egyletekké váltak. Minden zsidó hitközségnek volt Szentegylete, amelynek megalakulása gyakran megelőzte a hitközség megszerveződését 120 . Békésben is sorra alakultak: Helységnév 104 Év • Békés Békéscsaba ortodox Gyoma Gyula 1850 1830 1926 1872 1847
