K. Cseh Edit: A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 21. (Gyula, 2002)
ADATOK A BÉKÉSI ZSIDÓSÁG TÖRTÉNETÉHEZ
Mezőberény 1851 1835 1839 1879 1867 1880 Orosháza Szarvas ortodox Szeghalom Tótkomlós A XIX. század második felétől már pontosan ismert a Szentegyletek működése, melynek rendjét alapszabályokban fektették le 105 . Az alapszabályok részletesen taglalják a halottaknak járó, temetéssel kapcsolatos szolgáltatásokat (a tetem leemelését, mosdatását, felöltöztetését, virrasztást, a temetés lebonyolítását). Az egyes alapszabályok szabályozták a temető beosztását is, amely szerint nem lehetett bárkit bárhova temetni. A békéscsabai temetőben (1910. évi alapszabály szerint) külön helyre temették a kohanitákat 106 , az egyleti tagokat, egyleten kívülieket, a gyermekeket, a koraszülöttek és a négy hétnél fiatalabb korban meghaltakat 107 . A Szentegyletek megalakulását nem lehet az alapszabály keltezésével azonosítani, mert általában jóval hamarabb létrejöttek. A békéscsabai Szentegylet 1929 novemberében nyitotta meg a „zsidó Aggok Otthonát", amelyet a város által adományozott telken, Tevan Rezső építészmérnök tervei alapján építettek fel, 20-22 személy számára 108 . Nem mulasztották el az idősekről való gondoskodást a gyulai, orosházi és más közösségek sem. A Szentegyletek mellett a nőegyletek is igen népszerűek voltak. Céljuk és feladatuk a szegények, főként a szegény nők segélyezése (betegek, özvegyek, árvák, állástalanok támogatása). Segítették a gyermekágyas nőket, vagyontalan lányokat férjhezmenetelük alkalmából, és ha anyagi lehetőségeik megengedték, elemi csapások esetében az ország bármely részén támogatták a rászorulókat. Gyakran adakoztak hazafias és emberbaráti célokra is. A nőegyletek jövedelme tagdíjakból, belépő tagok felvételi díjaiból, az alaptőkéből, alapítványok kamataiból, színi előadások, hangversenyek és táncvigalmak belépti díjaiból, adományokból, valamint eljegyzések, házasságok, születések és egyéb családi események kapcsán történő gyűjtésekből állt össze. Rendes tagok csak nők lehettek, de pártoló, tiszteletbeli és alapító tagok férfiak is 109 . A zsidó nőegyletek aktív résztvevői voltak településeik kulturális életének, és az általuk vállalt humanitárius-szociális missziót példamutatóan látták el. Megalakulásuk idejét az alábbi táblázatban foglaltuk össze 110 . Helységnév Év Békés Békéscsaba Békésszentandrás Füzesgyarmat Gyoma 1865 1863 1893 1910 1884
