K. Cseh Edit: A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 21. (Gyula, 2002)
ADATOK A BÉKÉSI ZSIDÓSÁG TÖRTÉNETÉHEZ
hit-község kettéválása után külön-külön iskolát tartottak fenn. A kongresszusi iskola 1918-tól négy tanítót foglalkoztatott, majd később hármat, 120-140 tanulóval. 1929-ben 84-en, 1931-ben 87-en jártak iskolába. Még 1944-ben is működött egy tanárral és három tanulóval 81 . Az ortodox közösség iskolája 1884ben nyílt meg 16 diákkal. Singer Manó 1884-1924-ig tanítóskodott ott. 1929ben 71 diákjuk volt 82 . 1944-ben három tanítót foglalkoztattak 150 tanuló oktatására 83 . Mivel zsidó középiskolát nem alapítottak a megyében, a diákok más felekezetűek oktatási intézményeibe jártak. A békéscsabai Rudolf Gimnáziumban a zsidó diákok aránya 1865/66-ban 20,2%, 1875/76-ban 34,4%, 1900/0l-ben 28,8%, 1927/28-ban 12,4% volt, miközben a népesség a város lakosságának mintegy 5%-át tette ki 84 . Békéscsabán az 1930-as években működött egy jesiva (Talmud-Tóra) iskola is, amelyet a rossz higiéniai körülményekre hivatkozva 1938-ban bezártak 85 . Az intézményt az ortodoxok alapították a Luther utcában. A ház ma is áll. A neológ hitközségnek nem volt jesivája, de a neves rabbi, Silberfeld Jakab 20 növendék számára vezetett egy héber tanfolyamot 86 . Békésen 1861-től 1932-ig tartotta fenn a hitközség a neológ iskolát. Alapításakor kettő, 1863-tól három és az 1931/32. évben már csak egy tanítója volt 87 . Békésszentandráson 1875-ben két tanítóval indult, majd 1890-től egy tanítóval működött, és 1909-ben végleg megszűnt az iskola 88 . Az endrődi zsidó iskola valószínűleg 1883-tól 1914-ig 89 állt fenn. 1880-ban nyílt meg Füzesgyarmaton, és 1922-ben a csekély tanulói létszám miatt szűnt meg a zsidó iskola 90 . Gyomán az 1850-es évek elején, majd véglegesen 1875-ben alapítottak iskolát. Már akkor magyar nyelvű, ahová keresztény tanulók is nagy számban jártak, jó híre miatt. Az I. világháború után az államsegély megvonása miatt megszűnt, 1927/28-ban újraindult, de 1930-ban végleg bezárt 91 . A gyulai iskola története is viszonylag hosszú múltra tekint vissza. A hitközség 1858-ban Klein Júliust fogadta fel tanítónak. 1865-ben engedélyt kértek vegyes elemi iskola felállítására és az ismert adatok szerint 1868-ban, valamint 1873-ban tanítókat is választottak. 1876-ig lényegében „zugiskola" volt, mert nem képesített tanítókat alkalmaztak. A büntetés hatására az előírásokat betartva törvényes, nyilvános iskolaként működött tovább. 1878-ban, tekintettel a lánytanulók nagy számára, egy kézimunka iskolát is felállítottak, ahol okleveles tanítónő dolgozott. Brody Samu 1877-től tanított a gyulai zsidó iskolában és megírta annak történetét is 1902-ig 92 .1931-ben, a csekély tanulói létszám miatt végleg bezárták. Ekkor indította be magániskoláját Ritter Ferencné, 23 tanulóval. Tanteremről és a dologi feltételekről a hitközösség gondoskodott 93 . A köröstarcsai iskolát 1880-ban zugiskolának minősítették és bezárták. Megszüntetését azzal indokolták, hogy Köröstarcsa csak fiókhitközség, így nem tarthat fenn iskolát 94 . Mezőberényben 1875-ben állították fel az elemi iskolát, amely 1914-ig működött. Ebben az évben hét tanerős állami elemi iskola létesült, ezért a hitközség átadta az iskolát az államnak. 1881-től magyarul tanítottak 95 . Bonyhai szerint Mezőberényben a németek és a zsidók iskoláztatják elsősorban
