K. Cseh Edit: A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 21. (Gyula, 2002)

DOKUMENTUMOK - Egyesületek, hitközségek alapszabályai

D) A képviselő-testület tanácskozási rendje 23. § A képviselő-testület tanácskozási nyelve kizárólag magyar. 24. § A tanácskozás sorrendjét az elnök határozza meg. Oly sürgősségi indítvány folytán, melyhez a közgyűlés többsége hozzájárul, az elnök a sürgősnek elfogadott tárgyat a többi napirendet megelőzőleg köteles letárgyaltami. 25. § Indítványok, melyek a napirenden lévő tárggyal kapcsolatban nincsenek, csak akkor tárgyalhatók, ha a közgyűlést legalább 3 nappal megelőzőleg az elnöknél írásban benyújtattak. 26. § Interpellációk vagy a napirend előtt, vagy annak letárgyalása után terjeszthetők elő. Az elnök az interpellációra azonnal felelhet, de jogosítva van a feleletadást a legközelebbi közgyűlésre elhalasztani, mikor a feleletet megadni köteles. Ha az interpelláló az adott felelettel nem elégszik meg, indítványt tehet, hogy az interpelláció tárgya a legközelebbi közgyűlés napirendjére tárgyalásra tűzessék ki. A közgyűlés többsége határoz afelett, vajon tudomásul veszi a feleletet, vagy a tárgyalás kitűzését kívánja. 27. § Az évi költségvetés tételről tételre tárgyalható. 28. § A tanácskozás rendjére az elnök ügyel, aki megnyitja, felfüggeszti és bezárja a gyűlést. A gyűlés alatt a fegyelmi jogot az elnök gyakorolja. Csendzavarás esetén, ha az elnök csengetése vagy általános intelme dacára a csend helyre nem áll, az elnök névleg megnevezi, és ha ennek sem lenne foganatja, akkor rendreutasítja a csendzavarót, és ha a csend ezzel sem volna helyreállítható, az elnök az ülést 5 percre felfüggeszti. A hallgatóság által okozott csendzavarás esetén, ha az elnök intésének sikere nincs, a csendzavaró vagy az egész hallgatóság az elnök által kiutasítható. 29. § A felszólalások a jelentkezés sorrendje szerint történnek. Jelentkezni az elnöknél vagy a titkárnál kell. Szólásra az elnök hívja fel a jelentkezőket. Minden képviselőnek ugyanazon tárgyhoz csak egyszer van joga felszólalni, amitől eltérésnek csakis kivételesen indokolt esetekben, kifejezett elnöki engedéllyel van helye. Kivétetnek az önálló és az elöljárósági határozati javaslattól eltérő, ezt módosító vagy kiegészítő indítvány-előterjesztők, kiknek a tanácskozás bezárása után, de a szavazás előtt zárszóhoz joguk van. Az utolsó felszólalás az előadót illeti meg. A tanácskozást az elnök csak akkor zárhatja be, ha szólásra már senki sem jelentkezik. 30. § A zárszók meghallgatása után csak az szólalhat fel, aki a) a tanácskozási rendhez, b) személyes kérdésben, c) a szavazás alá bocsátandó kérdés feltevéséhez, annak fogalmazásához vagy az indítványok szavazási sorrendjéhez kíván szólni. 31. § Aki felszólalásában a tárgytól vagy napirendtől eltér, illetlen vagy sértő kifejezést használ, vagy a hely méltóságával össze nem egyeztethető magaviseletet tanúsít, azt az elnök a tárgyhoz utasítja, meginti, rendreutasítja, és végleg tőle a szólási jogot teljesen megvonhatja. 32. § Szavazás közben beszédet elmondani vagy a szavazatot megindokolni nem szabad.