K. Cseh Edit: A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 21. (Gyula, 2002)
ADATOK A BÉKÉSI ZSIDÓSÁG TÖRTÉNETÉHEZ
hitközség tagjai adományokkal segítették a templom belső berendezésének beszerzését 72 . • A zsidó családok nagy hangsúlyt fektettek gyermekeik tanítására. A hederekben, ahol a tanterv és az oktatás módszere a tanítóktól függött, héberül tanultak meg írni és olvasni. Főként Mózes öt könyvével és azok kommentárjaival foglalkoztak. Mindez a következő iskolatípust, a jesivát készítette elő 73 . A polgári fejlődés egyik nagy vívmánya volt az általános tankötelezettség elrendelése (1868. XXXVIII. tc). A zsidó iskolák egy része azonban nem felelt meg a törvény előírásainak, nem alkalmaztak megfelelő képzettségű tanítókat. A szülők által fenntartott intézményeket Békés vármegye közigazgatási bizottsága zugiskoláknak minősítette és bezáratta. Az anyagilag is megerősödő hitközségek az 1880-90-es évektől kezdve egyre több pénzt tudtak iskolákra fordítani (épület, felszerelés) és az iskolaszékek az alapszabályokban foglalt kötelességeiknek megfelelően ellenőrizték azokat, így aztán egyre nagyobb hírnevet szereztek, más felekezetek tanulói is szívesen jártak a zsidó elemi iskolákba. 1887-1888-ban 15 zsidó iskola működött a megyében, 26 tanítóval. Az 1900-as évek első évtizedeiben - az országos tendenciához hasonlóan - Békés megyében is több zsidó elemi iskola szűnt meg a beiratkozok számának csökkenése és az állami elemi iskolák alapítása miatt. Az addig folyósított állami segélyek elapadtak, a hitközségek anyagi gondokkal küzködtek. 1922-ben az ország 197 zsidó iskolájából 49-et zártak be miniszteri rendeletre. 1928-ban Békés megyében is már csak nyolc működött, 11 tanítóval, 11 tanteremben. 74 A megye első zsidó iskolája Gyulaváriban működött. Az 1808-as összeírás megnevezte a tanítót is Herslie Jakab személyében 75 . Az iskola a hitközséggel együtt szűnt meg 1855-ben 76 . Csabán 1840 körül működött egy magániskola, ahol héber és német nyelven tanultak írni-olvasni a kisdiákok. 1855-ben megnyílt a nyilvános iskola. A négy tanítót foglalkoztató intézmény hat év múlva megszűnt. 1861-től 1865ig ismét magániskolát működtettek 77 . Klein Móricot választották meg hitközségi jegyzőnek és tanítónak 78 .1865-ben a szolgabíró utasította a hitközséget nyilvános, rendes iskola felállítására, amelyhez államsegélyt is kaptak. Ebben az évben a hitközségi képviselő-testület iskolaszéket választott, amely négy tanítói állást hirdetett meg. A tanítás továbbra is német nyelven folyt, de tanultak a gyerekek magyarul is. Az iskola állandósításával új korszak kezdődött a hitközség életében. Mély vallásosság, testvériség és puritanizmus jellemezte azt az időszakot. Az ünnepeket mindig megtartották. A férfiak között nem volt analfabéta. Héberül olvasni, és jiddisül írni-olvasni mindenki tudott és legtöbben németül is. (Anyanyelvük a jiddis volt.) 79 1877-től magyar nyelvű tanítókat is véglegesítettek. Az asszimiláció mértékét jelzi, hogy a neológ hitközség iskolájában 1929-ben a szülők anyanyelve már magyar volt, bár a legtöbben beszéltek németül is 80 .A
