Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)
D. Nagy András, Hankó József: Az 1848–49-es honvédek és más személyiségek nyughelyei
Megteremtette a Szabadelvű Pártot és előbb belügyminiszter, majd 1875—1890-ig miniszterelnök volt. Haláláig pártjának egyik prominens tagja maradt. gr. Tisza Lajos (1832—1898) Debrecenben és a berlini egyetemen tanult, 1861-ben képviselő, 1867-ben Bihar vármegye főispánja. Az 1870-ben megalakult Fővárosi Közmunkák Tanácsának első alelnöke és vezetője. 1871 nyarától az Andrássy- kormány közmunka és közlekedési minisztere, de 1873 év végén lemondott. 1879- ben a szegedi árvíz után Szeged újjáépítési királyi biztosa. 1883-ban grófi rangot kapott. 1892—1894. VI. 10-ig a király személye körüli miniszter volt. Gyula, Szentkereszt (Kolera) temető Baranovics Károly számtartó és Nuszbek Terézia fiai részt vettek a szabadságharcban, de nem mind Gyulán nyugszik. 1. Baranovics Kálmán nemzetőr százados (Gyulavári, 1824—Óbuda ?) 2. Baranovics Ferenc nemzetőr százados (Gyulavári, 1825—1902. Nagyszalonta) 3. Baranovics Gergely nemzetőr százados (1829—1876) főszolgabíró. A sírja jeltelen, de a helyét tudjuk, a szülei mellett van eltemetve. A békési önkéntesek közt szolgált Arad körül, később főszolgabíró, 1868 végétől a városszépítészeti szakosztály elnöke Gyulán, valamint az első Gyulavári Takarékpénztár elnöke volt. 1873. július 5-én Gyulán polgármesternek választották, de lemondott Dobayjánosjavára. A Kossuth Lajos út 14. számú szülői házban lakott (ma a tüdőszűrő állomás áll a helyén). Dr. Csausz Lajos honvédorvos (1805—1866) Nagybánya mellett, Magyarláposon született, 1830-ban került városunkba. Az 1831-es kolerajárvány idején Németgyula orvosa. Kiemelkedő munkát végzett a járvány idején. 1849-ben a mai református iskola épületében kialakított Damjanich hadikórházban a szabadságharc sebesültjeit ápolta. Városi és uradalmi főorvos volt. Háza a Kossuth Lajos út 16. sz. alatt volt. Ma a népfőiskola működik benne. A sírban vele nyugszik felesége Schwachhoffer Anna (1819—1892) is, aki a Damjanich kórház részére sok sebkötöző tépést készített. Itt nyugszik Gabriella leánya (1860-1866), valamint fia, if. Csausz Lajos történész (1858—1900). A család élénk társadalmi életet élt. Id. Csausz Lajos az Erkel családdal szoros kapcsolatban állott. Erkel Ferenc mindig meglátogatta, amikor Gyulán járt; együtt sakkoztak és zongoráztak. Dr. Erkel Rudolf honvédorvos (1819—1907) Erkel Ferenc öccse. 1849-ben a szabadságharc idején a Damjanich hadikórház orvosa, és polgárőr volt. Békés vármegye tiszteletbeli főorvosa. A Békésmegyei Takarék Pénztár elnök igazgatója 1867-től haláláig. Kiváló zongorista, nagyszerű társasági ember. Gyulán ő tartotta össze az Erkel családot. Felesége Unger Karolina (1822—1902.), aki a Damjanich hadikórháznak készítette a sebkötöző tépéseket. Gyermekük nem volt. A város bőkezű adakozói voltak. 248
