Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)

D. Nagy András, Hankó József: Az 1848–49-es honvédek és más személyiségek nyughelyei

Heródek Lipót (1829—1893.) számvevő őrmester volt az 58. zászlóaljban, fegyverét Világosnál tette le. Békéscsabán született, vendéglős családban. Gyulán a Magyar Király vendéglő (ma a Tűzoltóság épülete) a tulaj dona volt 1871—tői haláláig.

Huszka József (1812—1867) rőfbs kereskedő, a szabadságharcban honvédnek állott. Világos után állandó megfigyelés alatt tartották. Az 1850—es években elfogták és bezárták. 1861—ben Gyula város polgárnagya (polgármestere) lett, és a város élére került. Hivatala rövid ideig tartott, mert az országgyűlés feloszlatása után lemondott. Rövid közhivatala alatt érdemeket és népszerűséget szerzett. Az ő idejében épült a Városháza (ma Mogyoróssyjános Városi Könyvtár): ez nagyrészt az ő érdeme. Háza a későbbi csendőrlaktanya (ma a Turinform Iroda és a Lajos Ferenc gyűjtemény otthona). Sírja ismeretlen, jeltelen.

Lukács Károly (1828—1896) Sarkadon született, 1848/49-es honvéd vadásztiszt volt. Nyugalmazott uradalmi gazdatiszt, majd az Armentesítő Társulat pénztárosa. Felesége, lánya és fia is vele nyugszik.

Mogyoróssy János (1805—1893) a gyalogos nemzetőrszázad parancsnoka. Uradalmi számtartó. A Békés Megyei Múzeum és a mai Mogyoróssy Könyvtár elődének alapításával írta be nevét Gyula és Békés megye történetébe. Felesége és lánya is mellette nyugszik.

Dr. Nogáll László (1830—1906) nyugalmazott törvényszéki bíró, 1848/49—es honvéd főhadnagy. Győri származású hírneves jogász család sarja. A Békésmegyei Takarékpénztár igazgatósági tagja. Sírja jeltelen. Felesége: Farkas Vilma.

id. Terényi Lajos (1825—1863) táblabíró, majd alispán. A nemzetőrség lovastisztje, majd Bem seregében harcolt Erdélyben. 1848 végén nagy betegen jött haza az erdélyi hadjáratból. 1854—ben a Mack—felkelés idején elfogták, Pestre majd Bécsújhelyre hurcolták. Egy év múlva szabadult ki. Ezután gazdálkodott, 1860—ban alispán, 1861—ben Orosháza országgyűlési képviselője. A megyei kaszinó elnöke. Hirtelen halt meg 5 árvát hagyva maga után. Felesége Beliczey Mária volt.

Gyula, Szentháromság (Magyarvárosi) temető

Diósgyőri Simon Endre királyi törvényszéki bíró, honvéd főhadnagy (1824— 1899) Síremléke ma is áll (de gondozadan).

Erkel Antal Mátyás (1824—1849) hírvivő hadnagy volt. A békési lovas szabad- csapatba jelentkezett és ott szolgált. Mint staféta (futár) a Tiszán lovával átúsztatott, a vízben sebesülés érte, leesett a lováról, de átjutott a folyón. Sebesülten tért haza. Rudolf bátyja ápolta, de nem tudta megmenteni az életét. A szabadságharc hősi

249