Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)
Dokumentumok - A forradalom és szabadságharc Békés megyében. A márciusi eseményektől az áprilisi törvények kihirdetéséig
Magyarországra is. A gyulai tiltakozás - indokoltan - nem az államadósság áthárításának veszélyei miatt hangzott el elsősorban, hanem az ország jövedelmeivel való felelőtlen gazdálkodás még nagyobb veszélye miatt mondott ellent a pénzügyi alárendeltség fenntartására irányuló szándékoknak. A negyedik módosítás azt követelte, hogy a hadseregszervezés és a honvédelem a király kezében maradjon, abba a kormánynak ne legyen beleszólása (Spira 1959. 110.). A királyi leirat 1848. március 30-án vált ismertté Pesten, még ugyanaznap a közbátorsági választmány kiáltványt bocsátott ki a vidék ellenállásának felszítására (Spira 1959. 115.) 1 kaszt, előjogait fetékenyen őrző, elkülönülő társadalmi csoport. 4 kvalifikáció, minősítés, rang. Azt kívánták, hogy nemesi jogon ne juthasson senki választójoghoz, hanem egyenlő cenzus alapján. 5 védelmező szent tárgy, kép, védő szellem. 6 Batthyány 1848. március 22-i körlevelére utal, amely javasolta a nemzetőrség létrehozását (Urbán 1973. 17.). 15/a 1848. április 1—2. Főszolgabírói jelentések a községek helyzetéről, amelyek alapján az alispán tájékoztatta a megyéje helyzetéről a miniszteri országos ideiglenes bizottmányt Tekintetes Rendszerénti Alispán Úr! Járásomból most jövök haza s első kötelességemnek esmérem alispán urat tudósítani eljárásomról. K[örös]ladányban a legelő egyesség megsemmisítése után a nép nyugalmasan hallgatta az általunk mondottakat s a miniszterelnök s alispáni levélnek, mely a tisztségviselőség s elöljárók felelőssé tételéről szól, meghallása után a választmányt kinevezte, mely választmány elnökét maga választandja; a rendőrségbe beállani igyekeztek, megtudván, hogy az nem katonaság lészen, csupán egy részeg ember szólalt fel, hogy az uraság Berényből ne hozzá-által ladányi földre birkáit, de az visszhangra nem talált, s a nép csendesen eloszlott. Gyarmaton' a nép, mely nagy számmal volt, örömmel fogadta a halottakat s választmányt nevezett, Szabó János mérnököt rendelvén elnökének, s a legnagyobb nyugalomban oszlott el, éltetvén Királyt, Nádort — Ország s Megye urait. Vésztőn2 hasonlólag csendes volt a nép, s választmányt nevezett, s szinte mint Gyarmaton az őrseregbe beállani igyekezett. — Későbben azonban egynéhányan a remanantiális3 és árendális földet sokan hozták fel s kérték a földtelenek közt kiosztani, mondván, hogy a szegénynek föld nélkül nem ér a szabadság semmit, kiknek kérelmük lehetetelenségét megmagyarázván elhallgattak ugyan, hanem elégületlen távoztak el, a nép józanabb s nagyobb része azonban csendes, s egymás védelmére összveállani ajánlkozott. Szeghalmon csak a bírákkal beszéltem, mivel vasárnapra Békésre kelle sietnem, s ott esküdt úr4 szinte holnap fog működni, mit annál inkább megtehetőnek véltem, 75
