Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)
Dokumentumok - A forradalom és szabadságharc Békés megyében. A márciusi eseményektől az áprilisi törvények kihirdetéséig
mivel a bírák előadása szerint a nép tettleg is nyugalomban van, s az őrseregbe minden házas és földes gazda részt kíván venni s veszedelem esetére közösen egymást védeni. Midőn a jelentésemet már-már befejezendő valék, a békési jegyzők által a Békésen távollétemben történtekről értesítettem, mely megvallom nem csekély aggodalommal tölte el, ugyanis a békésiek Gyuláról, hol gyűlésen nagy számmal voltak, hazajővén, másnap még mielőbb hazajöttem, a városházánál többen összejővén, addig is még a választmány és az őrsereg iránt a néppel értekezhetnének, avégett neveztek választmányt, hogy az őrsereg felálítása módjáról tervet készítsen, mit én megtudván, azt hagytam meg az elöljáróknak, hogy vasárnapra az itt fennálló nagyválasztmányt hívja meg, hogy azzal értekezhessek, azonban a nagyválasztmányt mára hívták össze, hogy a népnek az projectáljon5 választmányba nevezendő egyéneket, hogy a nagy tömeg azokat hamarább kiszemelhesse, s elfogadja vagy módosíthassa. Azonban a nagyválasztmányi tagokon kívül temérdek nép gyűlt a városházához, s kiabálták, hogyjantyik Mátyás,6 ki a paskumot eladta, köreikbe ki ne jöjjön, mert agyonverik — s a paskumot, mellyet töllök elvettek visszakívánják, s csak nagy bajjal tudták a Tiszteletesek7 mind ezen kívánságoktól, mind a Hajdúk kiszabadítását sürgetésöktől lebeszélni, az előbbi törvénytőli — a másikat őfelsége rendeletétől elvárására reá bírni, s végre a választmányba mind a Hajdúk ligájából való embereket, kik raboskodnak, választották ki, mint a népnek előterjesztendőket.8 Mindezeket pedig, amint állíttatik s bebizonyíttatni is igérteték, Konkoly Ferenc ügyvéd bújtogatásai folytán történnek, ki, mint mondják ezeket arra biztatta, hogy a paskumot most lehet visszavenni, mivel a grófné is hajlandó azt részökre kieszközölni, s azok a bírák hanyagsága s rosszakaratának tulajdonítandó, ha az elmarad, s így a bírák ellen késztetvén a népet, mint hallom már bírák választását akarja proponálni, s van ember, ki szemébe mondandjä, hogy ő magátjövendő békési bírónak mondotta. Ezeket pedig a maga haszna keresése mellett a bírák elleni azon haragjából teszi, mivel a bírák katonatartásra őt is szorították, s avégett, mint a városházánál gorombáskodóval öszvevesztek, s az igazat neki megmondották. Ily helyzetben óhajtottam volna a nép behívását elhalasztani, de az már nekik holnapra indítatva van, s így mindent elkövetek, mind Konkolynak felelőssé tétele mellett, mint szóval s hatalmamba levő, s ingerültséget távolító módokkal a népet csendességbe, s törvényes korlátok közt megtartani, — s noha tudom, hogy azok, kik nyugtalanságról esmeretesek s bé is voltak zárva, a választmány tagjai nem lehetnek, mégis, ha másként nem lehetne, őket a megye megerősítéséig meghagyom, egyszóval mindent megkísértek, hogy a nép ki ne törjön, s a tapasztalandókról tekintetes Alispán Urat nyomban értesíteni nem késendek. Tekintetes Alispán Úrnak Békésen, ápril[is] 1-őén 1848 éjfélkor Alázatos szolgája Kis János, m. k. főszolgabíró 76
