Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)
Dokumentumok - Békés megye részvétele a szabadságharcban
tehén s tinó-féle marha hajtasson. Az eladást VidovszkiJános úrra bíztam. Az eladott marhákból béjött pénzt, kölcsönképp, kamat nélkül tessen Alispán úrnak átvenni, s a megye szükségére fordítani.14 BMLÁll. Biz. ir. 878/1848. Az állandó bizottmány október 2-i ülésén ismertették Boczkó Dániel levelét. Ugyanekkor olvastákfel a szintén Pesten tartózkodó Szakái Lajosfőjegyző levelét is, amelyben arról értesíti a megyét, hogy a „kormányzás ideiglenesen Kossuth, Patay és Sembery honvédelmi bizottmányi tagok kezeibe tétetett — hangos ,éljen’ tört ki e nevek hallatára...” (BML All. Biz.jkv. 878/1848. október 2.) Az OHB tagjaiul szeptember 16-án Kossuthot, Pálffyt, Madarász Lászlót, Nyáryt, Patayt és Semberyt választotta meg a képviselőház. Formailag szeptember 21-én alakult meg a bizottmány, és Batthyánynak a táborba távozása után, szeptember 28-án az OHB-t bízta meg a képviselőház a végrehajtó hatalom gyakorlásával. (Pap 1881. II. 310.) A képviselőház október 8-i ülésén ruházta véglegesen a végrehajtó hatalmat az OHB-ra, és ekkor választották meg annak elnökéül Kossuth Lajost. (Beér 1954. 273.) Az állandó bizottmány idézett határozata Boczkó Dániel közlésére nem reflektált, hűségét nyilvánította az új, ekkor még ideiglenes kormányzatnak. 1 1848. szeptember 11-én Létrádnál lépte át a Drávát. A Jellasics vezetésével támadó három hadtestből Breit a rendes sorhadbelieket 20-22 ezer főre teszi, míg 15 ezer volt a szerezsán (határőr) és a szerb felkelők száma. (Breit 1. 61.) 2 A felvonuló Jellasiccsal szemben álló katonaságból a Hardegg vértesezredet, a Wrbna és Kress könnyűlovas ezred egy-egy osztályát, amelyeknek legénysége nem magyar katonákból állott, parancsnokaik szeptember 19-én átszöktették az ellenséghez. (Spira 1959. 254., 610., Horváth I. 422.) 3 A Dráva menti csapatok parancsoka 1848. augusztus 21-től grófTeleki Ádám (1789-1851.) tábornok. Szeptember 10-én Jellasics levélben közölte Telckivel, hogy az ellenállás csapataival szemben egyértelmű a felségárulással, csatlakozásra, vagy visszavonulásra szólította fel. Teleki Csányi kormány- biztos tiltakozása ellenére szeptember 11-én megkezdte a visszavonulást. (Csányi László 1848. június 2-től a dunántúli sereg teljhatalmú királyi biztosa.) 4 Csányi kormánybiztos felvilágosító munkája eredményeként Velencén a tisztikar elhatározta, hogy ellenáll Jellasics seregeinek, miután a tisztek 3 tagú küldöttsége felkereste Jellasicsot, hogy mutassa fel nekik a császár parancsát a támadásra, aki azonban ilyet megmutatni nem tudott. (Breit I. 64., Horváth 1.420-421.) 5 1848. szeptember 14-én (Spira 1959. 291.) '■ Az országgyűlés szeptember 17-i ülésén Csányi kormánybiztos jelentése alapján Teleki Ádám megbízhatatlansága nyilvánvalóvá vált. Batthyány javasolta, hogy a nádort bízzák meg a hadsereg vezetésével, amitel is fogadott. (Pap 1881. II. 233., 237., Breit I. 64.) A nádor szeptember 16-án Móga altábornagy, pesti hadosztály parancsnokkal leutazott a táborba, szeptember 21-én Balatonszemcsnél tárgyalást kezdeményezett Jellasiccsal, ami azonban nem valósult meg. István nádor visszautazott Budára, majd szeptember 23-án titokban Bécsbc távozott. (Spira, 1959. 263., 264.) 7 A képviselőház szeptember 15—i ülésén a miniszterelnök bejelentései között szerepelt, hogy a perlaszi táborba újabb csapatokat küldtek a szenttamási sáncok elfoglalására. (Pap 1881. II. 231.) Mészáros hibáztatása természetesen szubjektív véleményt tükröz. 8 Összesítve, itt együttesen '* A vita ismertetése: Pap 1881. 11. 250. 184
