Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)
Dokumentumok - Békés megye részvétele a szabadságharcban
Boczkó erősen leegyszerűsítve, sőt némileg torzítva tolmácsolja a képviselőház 1848, szeptember 24-i ülésén Deák Ferenc fogalmazásában elfogadott határozatát, miszerint „a magyar képviselőház a birodalom és Magyarország között létezhető érdektalálkozások kiegyenlíthetése fölött mindaddig sikeresen nem tanácskozhatik, míg a hazában levő ellenség ő felsége által el nem távolíttatván a tanácskozási teljes szabadság helyre nem állíttatik, másrészről pedig a minisztérium oda utasittatik, hogy ... Magyarország területi épségének, független önállásának, polgári szabadságának s alkotmányának, az ő felsége által is szentesített 1848-diki törvényeknek, melyekhez a képviselőház mindenkor és mindenben szorosan ragaszkodik ... attól egy hajszálnyit sem távozzék el.” (Kónyi 1903. II. 339.) " Az erdélyi románok második, Balázsfalván tartott gyűlésére utal. (Szeptember 15-25.) 12 Kiáltványokat 13 Boczkó Dániel az orosházi választókerület liberális képviselője. 1848. október 11-től Békés, november 18-tól Arad megye kormánybiztosa. 1848. július 9-től erdélyi teljhatalmú országos biztos. A szabadságharc leverése után a rá kiszabott halálos ítéletet 10 évi várfogságra változtatták. Végül 1856- ig raboskodott. (Spira 1959. 636., Czeglédi 1978. 435-445.) 14 Boczkó Dániel a képviselőház szeptember 26-í ülésén 5 ezer pengőforintot adományozott az államnak, hogy abból alapítványt képezzen az ország függetlenségéért folytatott harcban megcsonkult öt közkatona nyugdíjára, vagy az elhalt katonák családja segítésére. (Beér 1954. 252-253.) 70. Gyoma, 1848. szeptember 30. A járási esküdt jelentése a toborzásra vonatkozó felhívás endrődi fogadtatásáról Főszolgabíró Úr! Tegnap délutáni 4 órakor azon meghagyás folytába, hogy a fjolyó] évi alispáni j[egyző]k[önyv] 894-ik sz. alatt kiadott s másolatban megküldött miniszteri rendelet folytán az újoncok kiállítása tekintetében Endrődön, Gyomán és Csejten népgyűléseket tartva a rendeleteket s felhívást meghirdetvén megmagyarázzam - ezennel tudósítom főszolgabíró Urat, miként még tegnap azonnal meghagytam, hogy Gyomán ma reggel 7 órára, Endrődön 10 órára, Csejten pedig délután 2 órára a nép összehívasson — a kiszabott órára mindenütt megjelentem, s 1-ször Gyomán, miután a rendeleteket felolvastam, s megmagyaráztam azt, hogy hazánk minő állapotba van, hazafiúi készséggel ajánlották, hogy 6873 lelkekre menő népességük után a reájok eső 110 újoncokat sorshúzás útján 8—9 napok alatt ki fogják állítani. 2—szór Endrődön a kevés számmal egybegyűlt nép minden magyarázat után is felelet nélkül mormogva ment szét anélkül, hogy szavokat lehetett volna érteni, bizonyosan ottan valami ámítónak kellett járni, arról feleljen biztos Salatz Imre1 úr. Az elöljárók közül is alig voltak ketten jelen, s talán, hogy felkiáltások nem történtek, onnan magyarázni, hogy mindenekelőtt azt tettem közhírré, hogy aki bujtogatót vagy lázítót felfedez, 50 p[engő]f[orint]-tal fog jutalmaztatni, a lázító pedig rögtönítélő bíróság elébe fog állítattni. Hiszem azonban, hogy magokba szállva az endrődiek sem fognak utolsók lenni az újoncok kiállításában. 3—szór Csejten ámbár alig van 28 185
