Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)

Dokumentumok - A felszabadult jobbágyok és a volt földesurak ellentétei, parasztmozgalmak 1848 tavaszán és őszén

ügyében vizsgálatot és a vétkesek törvényszék elé állítását írta elő azzal, hogy csak az elítélésük után jöhet szóba a bíró lemondásának elfogadása. (BML Alisp. jkv. 790/1848.)

A főszolgabírói jelentésben említett augusztus 26-a helyett egy nappal később, 27-én tartott népgyűlés Balog Istvánt választotta a község bírájának. A község lakói kérték az alispántól az új bíró megerősítését és a Hajdú Istvánnal kapcsolatos panaszok megvizsgálására megyei küldöttség kiküldetését a helyszínre. Az alispán augusztus 29-i válasza utasította a községet, hogy a lemondott bíróval kapcsolatos panaszait írásban terjessze elő az állandó bizottmány szeptember 1-i ülésére, jelezve, hogy az ezután tartandó vizsgálat alapján döntenek a választás jóváhagyásáról. Addig a már korábban kiadott rendelet szerint Hajdú István a bíró, és „ törvényes állásába és hatásában háborgatni szorosan és felelősség alatt tilalmaz tátik ”. (BML Alisp. jkv. 802/1848.)

44.

Szeghalom, 1848. augusztus 31.

A szeghalmi nép panaszai Hajdú István bíró ellen

731. A Békési járás főszolgabírája esküdtjével együtt jelenti, hogy másodalipán Úr meghagyásához képest Hajdú István szeghalmi bíró ellen némely szeghalmi lakosok által elkövetett méltatlankodás tárgyában vizsgálatot teendők múlt hó 26-án a helyszínen megjelentek, azonban a nép ingerültsége, zabolátlansága, s dühvei határos indulatoskodása miatt kötelességükben el nem járhattak, miről midőn jelentésüket beadnák, egyszersmind a tisztviselői tekintélyt ennyire lealacsonyító féktelenség iránt — nehogy e veszedelmes példa tovább harapódzék — hatályos intézkedéseket tétetni kérnek.

Ennek kapcsolatában olvastatott a szeghalmiak panasza, melyet bírájok, Hajdú István ellen előterjesztettek következő tartalommal:

1- ör Noha a tavaszi napokban a szeghalmi lakosok a fási határ megszemlésére alig mentek ki 100-an, vagy annyian se voltak, mégis Hajdú István bíró azt állította, hogy 400-an is voltak, későbben pedig a katonaságot is, amint Baranya Mihály a község nevében is állította, ő hozta a falu rettentésére.

2- or A fási határ szemlélése után kevés napokkal a volt bíró, Baranya Mihály s D. Szívós János szeghalmi lakosokat, rajtok kívül még egynéhányat a helység házához hivatván, a fási szemlélődésért akasztófával fenyegette, káromította s akasztófára valózta.

3- or Szívós András pedig azt adta elő, hogy Hajdú István azt, amit a község kívánt,

soha se teljesítette, s amit eszközölt is, azt is csak erőltetésből tette,^ezt tudja az egész község. 133