Bél Mátyás: Békés vármegye leírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18. (Gyula, 1993)
DUSNOKI JÓZSEF–KERESKÉNYI MIKLÓS: BÉL MÁTYÁS KÉZIRATOS MEGYELEÍRÁSÁTÓL A MEGYETÖRTÉNETI KUTATÁS ELSŐ VIRÁGKORÁIG - V. Békés vármegye felfedezése
Nemcsak a történeti, földrajzi munkák írói tudtak vajmi keveset az országnak erről a részéről, amely még évtizedekig határvidék maradt és távol esett az északnyugati országrésztől, az akkori politikai és kulturális centrumtól. Múltjáról az itt élők sem tudtak sokat, hiszen a népesség legnagyobb részt kicserélődött. Bár akadtak idős jobbágyok, akik emlékeztek régi határjelekre, nem volt történeti hagyományt őrző, hordozó birtokos nemesség és értelmiség. A történeti folytonosság megszakadásához az is hozzájárult, hogy nem mentődött át az újrakezdés idejére vármegyei, egyházi, vagy főúri családi levéltár, amelyből meríthettek volna a megyében. A bécsi Udvari Kamara 1717-ben a vármegyei tisztikar rendelkezésére bocsátotta másolatban a vármegye 1561. évi adóösszeírását, e dokumentumnak köszönhetően sikerült a régi megyehatárokat megtartani, sőt helyenként kiterjeszteni a szomszédos vármegyék rovására. 108 Az országleírásokban és a térképeken Békés vármegyét illetően nagy zűrzavar uralkodott. A jezsuita történeti adatgyűjtés elindítója, Hevenesi Gábor 1689-ben adta ki Magyarország első atlaszát. 109 Ebben Békés vármegye helyén Arad, Csongrád és Torontál vármegyék osztoztak. Az előzőekben már részletezett Torontál-probléma sajátos módon jelentkezett Parschitius Kristóf kéziratos országleírásában. 110 Parschitius ír ebben egy "Bekes" -, illetve "Bechevarmegyé"-ről. m A két név azonosítása azt eredményezte, hogy e címszó alatt Becse (Törökbecse) és Becskerek (Nagybecskerek) vidékét, vagyis a Tisza és Béga szögében fekvő régi Torontál vármegyét ismertette. (Torontáli ugyanakkor Arad, Szolnok, Csanád és Bihar vármegyék közé helyezte.) 112 A Békés vármegyei helységek közül Arad vármegyénél található említés Szarvasról és Békésről, a gyulai várról a Bihar megyei várak között. 113 Röviden beszámol az 1566. évi ostromról, Kerecsényi sorsáról, majd a vár visszafoglalásáról, leírva részletesen a török védősereg megadási feltételeit is. Ezeket a várra vonatkozó adalékokat leszámítva, Parschitius kéziratát Bél Mátyás, illetve munkatársa nem forgathatta különösebb haszonnal Békés vármegye leírásánál. A linzi jezsuita kollégium rectorának, Michael Bonbardusnak 1718-ban megjelent topográfiájában már legalább valóban Békés vármegyéről olvashatunk néhány mondatot a megfelelő fejezetcím alatt. 114 A szerző értesült a vármegye 1715. évi helyreállításáról, 108 Karácsonyi: Békésvármegye története I. k. 289-303. 109 Atlas parvus Hungáriáé ... Bécs, 1689. Kéziratos megyei atlaszán is (Egyetemi Könyvtár, Hevenesi-kéziratok. Tom. XCI. d. 29. p.) az Arad, Csongrád, Torontál vármegyéket ábrázoló lapokon látható a békési vidék. 110 A 36. oldalon olvasható cím: Comitatus Regni Hungáriáé Slavoniae et Transylvaniae incorporati. 1702. (Esztergom, Főszékesegyházi Könyvtár, Col. X. Tit. II/a) 111 I. m. 346. 1121. m. 329. 113 I. m. 330. és 321. Parschitius tévedésének is valószínűleg valamely hibás térkép lehetett az okozója. így pl. Guilleaume de L'Isle 1730-ban készült Magyarország térképén is látható egy a Bégától Arad irányában a Fehér-Körösig húzódó "Comté de Bekes". (OSZK TK) 114 Topographia magni regni Hungáriáé. Bécs, 1718. 135. Megemlíthetjük itt - szintén a tájékozatlanság illusztrálása kedvéért - Turóczi László jezsuita (a Pázmáneum, majd a kassai kollégium igazgatója) Tolvay Imre név alatt megjelentetett országleírását is. (Ungaria suis cum Regibus compendio data. Nagyszombat, 1729.) Láthatólag még könyve 2. kiadásában (Nagyszombat, 1743. 152.) sem egészítette ki Békés megyéről szerzett gyér ismereteit: Zaránd vármegyéhez kapcsolódik, nevét Békés mezővárosról kapta, főispánja Löwenburg. Egyházairól nem tud, a török, tatárok és erdélyiek nyilván megváltoztatták, lerombolták őket. A nyelvek terén is nagy a zűrzavar a háborúk és a népek sokfélesége miatt. Gyulát Arad vármegye nevezetes helyei közt említi. 80