Bél Mátyás: Békés vármegye leírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18. (Gyula, 1993)

DUSNOKI JÓZSEF–KERESKÉNYI MIKLÓS: BÉL MÁTYÁS KÉZIRATOS MEGYELEÍRÁSÁTÓL A MEGYETÖRTÉNETI KUTATÁS ELSŐ VIRÁGKORÁIG - V. Békés vármegye felfedezése

főispánja nevét is megadja. Települései közül csak Békést említi, amelyről a nevét kapta a megye. A település helyét a Fehér- és a Sebes-Körös (!) összefolyásánál keresi. A vármegye határait illetően jelzi, hogy megoszlik a geográfusok véleménye, mindenesetre három, Békéssel kétségkívül szomszédos vármegyét (Zaránd, Bihar, Arad) meg tud nevezni. Ilyen előzmények után, ezekkel az országleírásokkal összevetve értékelhetjük igazán a Bél Mátyásék által összeállított megyeleírást. A Notitiához készült fogalmazvány volt az első részletes és komoly adatgyűjtésen alapuló tudósítás Békés vármegyéről. Megemlítjük, hogy a megyeleíráson kívül Bél kéziratos hagyatékában maradt még egy kötet, amely érdekes a vármegye története szempontjából. Az evangélikus vallás magyarországi történetéhez gyűjtött írások között található néhány lapnyi feljegyzés a pest-békési esperesség egyházairól. Ezen belül a szarvasi, csabai és berényi egyházak történetéről is akad rövid ismertetés, amelyet 1740 körül írhattak.

115 A korábbi igen gyér (és főleg téves) információkat közvetítő térképek után a vármegye első részletes és helyszíni ismeretekben nyugvó térképét 1722-ben készítette el Leopold Franz Rosenfeld mérnökkapitány a gyulai uradalom birtokosa, Harruckern János György számára.

116 Rosenfeld megbízatása a török kiűzése után kamarai kezelésbe vett gyulai uradalom eladományozása körüli eseményekkel függött össze, amelyek csak akkor zárultak le, amikor az időközben honosított Harruckern 1723. május 3-án magyar nemesi jogon is megkapta az uradalmat, amelybe a szegedi kamarai prefektus már három évvel korábban bevezette. A kamara 1720-22-ben ismételten összeíratta és felbecsültette a gyulai birtokot, ahol számos, addig ismeretlen pusztát találtak, néhány újabb falu is keletkezett.

117 Harruckernnek szintén érdekében állt, hogy pontosabb ismeretekhez jusson új birtokáról. A térképen, amelyet a ráírt szöveg állítása szerint sebtében és egyszerűen vetett papírra, Rosenfeld nem húzta meg az egyelőre még elég bizonytalan megyehatárokat, Békést és a szomszédos hat vármegye helyét csak nevük mutatja. Ezzel szemben sárga vonallal határolta körül a gyulai uradalom területét, amely nemcsak a megye legnagyobb részére terjedt ki, hanem átnyúlt Csongrád és Arad vármegyékbe is. Utólag hozzávetőlegesen jelölte be az Arad megyei Székudvar helyét, amelyet - mint írja - újabban vásároltak nyolc pusztával együtt az uradalomhoz. Rosenfeld térképe a korabeli Békés vármegye négy mezővárosát (mivel Gyula és Békés mellett Csaba és Gyoma falvakat is mezővárosnak vette), tíz faluját (idesorolva Kígyós pusztát) és 49 pusztáját (ezek közül 5 található az uradalmat körülhatároló vonalon kívül) tüntette fel. Összehasonlíthatatlanul pontosabban ábrázolja a megye területét Mikoviny Sámuel térképe.

118 Míg a vidéket különben jól ismerő Rosenfeld az egész uradalom, illetve vármegye területét aránytalanul adja vissza, szinte teljesen ellapítja, Mikoviny, mivel a Körösök vonalának ábrázolásában sokkal kevesebbet téved, a helységek egymás közti 115 Bel Mathiae collectanea pro história Religionis Evangelicorum in Hungária 80/b. o. (OSZK Quart. Lat. 1153.) 116 Mappa Geographica oder weniges Anzeigen von dem Bekesienser Comitat und der Revier Gyula. (OL S 82-59. Károlyi Levéltár térképei) Fotómásolata megvan aBML-ben. Rosenfeld jól ismerte a vidéket, különösen Gyula környékét, hiszen halmok, fokok és erdőségek neveit is feltüntette térképén. 117 Karácsonyi: i.m. 417-420. és Scherer: i.m. 267-278. 118 Mappa Comitatus BékésiensisMethodo Astronomico-Geometricaconcinnata (OSZK TK 2317). Ez voltaképpen a Mikoviny által készített eredeti térképrajz tisztázata. KI