Bél Mátyás: Békés vármegye leírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18. (Gyula, 1993)
DUSNOKI JÓZSEF–KERESKÉNYI MIKLÓS: BÉL MÁTYÁS KÉZIRATOS MEGYELEÍRÁSÁTÓL A MEGYETÖRTÉNETI KUTATÁS ELSŐ VIRÁGKORÁIG - V. Békés vármegye felfedezése
Azt jól tudjuk, hogy az össztermés ebben az időszakban megtöbbszöröződött közel 100 000 pm-ről mintegy 370 000 pm-re nőtt -, az egy háztartásra jutó átlagok viszont jelentősen csökkentek. 104 A jelenség magyarázatát még nem lehet pontosan megadni. Az értékek maguk is esetlegesek, hiszen egy év adatai, akkor, amikor a termelés annyira függ az időjárástól, nagyon is véletlenszerűek. Bizonyosan meghatározó szerepe van annak, hogy a termelés a század második felében már a rosszabb minőségű határrészekre is kiterjedt, illetve a század első időszakában még friss, humuszban gazdag talaj a megfelelő trágyázás hiányában később csak alacsonyabb hozamokkal hálálta meg a munkát. Az azonban világosan megállapítható, hogy Bél korában (is) bőségesen jutott gabona a megélhetés számára. A század folyamán a megye északabbi területeinek fejlődése a növénytermelés terén is lelassult, s a középső, déli területek jelentették az energikus, fejlődőképes zónát. Ezt a lehetőséget az itteni települések alaposan ki is használták. V. Békés vármegye felfedezése Egy Bécsben 1695. január 1 -én kelt levél állítása szerint a gyulai vár visszafoglalásával Magyarország leggazdagabb vidéke szabadult fel és csatoltatott ismét az országhoz. 105 A török hódoltság majdnem 130 éve (főleg a XVII. század pusztító háborúi) után valójában csak az emléke élhetett még egy hajdani virágzásnak, egy gazdagon termő földnek. 1696ban a gyulai kamarai tiszttartó bejárta a Gyulához tartozó helységeket. A 22 bejárt település értékét fel sem tudta becsülni, mivel mindegyik romos és lakatlan volt. 100 A következő idők folyamán azután még sok más, de hasonlóképpen teljesen gyakorlati célú összeírásra, felmérésre került sor, hiszen az abszolutista államnak, helyi szinten pedig a vármegyének ismételten adatokra volt szüksége a megye területén található lakott helyekről és azok népességéről. Ugyanígy tájékozódniuk kellett az egyes földesuraknak is birtokaikról, esetenként az egyházaknak is híveikről. Az egyes gyakorlati célból végzett "adatgyűjtések" eredményeit nemegyszer a tudomány emberei is hasznosították, akik immár tudatosan és eredményeiket közreadva folytatták a visszahódított ország és egyes vidékei múlt és jelen állapotának feltárását. 107 Elsősorban az ő "felfedező útjukat" kívánjuk nyomon követni, bár az előbb említett gyakorlati célú összeírások, felmérések, térképezések stb. legfontosabb eredményeit sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Békés vármegye esetében joggal beszélhetünk felfedezésről, hiszen a hosszú török uralom miatt elfeledett, ismeretlen vidéknek, valóságos "terra incognitá"-nak számított. 104 BML IV. A.l.b. 46/1771. és lásd a 97. jegyzetet. 105 Zenarolla János Pál prépost gróf Lamberg L. Józsefnek. Veress Endre: Gyula város oklevéltára. Bp. 1938. 452. 106 Uo. 463-464. 107 Főként azokat az írásokat emeljük ki, amelyek valamilyen kapcsolatba hozhatók Bél Mátyással, így pl. a hasonlóan teljességre törekvő, több tudományág szempontjait egyesítő munkákat, de azért a megye történeti, földrajzi, statisztikai feltárásának minden fontos helyi és országos eredményéről igyekszünk említést tenni. Bővebben szólunk a kevésbé ismert, főleg latin és német nyelvű művekről. A megyét ábrázoló térképekről tájékoztat: Domokos né Me gyesi Éva Domokos Tamás: Adatok Békés megye térképtörténetéhez. Bcs. 1988.("Fekete könyvek" kultúrtörténeti sorozat 15.) 79
