Bél Mátyás: Békés vármegye leírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18. (Gyula, 1993)

DUSNOKI JÓZSEF–KERESKÉNYI MIKLÓS: BÉL MÁTYÁS KÉZIRATOS MEGYELEÍRÁSÁTÓL A MEGYETÖRTÉNETI KUTATÁS ELSŐ VIRÁGKORÁIG - IV. Az élet elsődleges forrása: az állattartás és a szemtermelés

Település Búza Áipa Zab Összes 1 háztartásra jutó átlag pozsonyi mérőben Csaba 14044,5 3123,0 17167,5 101,0 Békés 7503,8 3983,6 30,2 11517,6 39,0 Gyula 9245,3 1680,0 99,0 11024,3 39,0 Szarvas 7782,7 1829,2 9611,9 147,9 Szeghalom 7619,6 1773,0 9392,6 75,8 Öcsöd 5739,8 1737,0 22,0 7498,8 129,3 F. gyarmat 5134,5 1426,5 6561,0 55,6 Gyoma 4783,5 1494,0 6277,5 102,9 K.ladány 4045,5 945,0 4990,5 56,1 K. tárcsa 3339,0 1237,5 4576,5 62,7 Berény 1444,5 1485,0 2929,5 58,6 Doboz 1764,0 632,4 63,0 2459,9 59,9 Gella 758,3 496,1 11,0 1265,4 35,8 N.kereki 288,0 90,0 387,0 11,4 Összes: 73493,0 21932,2 225,2 95650,4 A táblázat adataiból kiderül, hogy a búzatermelésé a vezető szerep, bár az egész században közel sem ennyire meghatározó módon. A búzán belül az őszi búza termelése a jelentősebb. A tavaszi búzát a század folyamán egyre csökkenő mennyiségben termesztették. Az egy háztartásra jutó átlagok igen jelentős eltérést mutatnak. Szarvas, Csaba, Öcsöd, Gyoma magas átlaga bizonyosan az egész korszakra jellemzőek lehettek. Bél Mátyás megállapította, hogy a földművelésben a szlávok (szlovákok) a legelőrelátóbbak, hiszen igyekeznek a pillanatnyi szükségleten felül is termelni. Ezen megállapítása némiképpen igazolható Szarvas, Csaba adataival. Az azonban ismert, hogy az ott lakók az ország fejlettebb, sok szempontból más viszonyokkal rendelkező és más viszonyrendszerben élő területeiről származtak, ahol a földművelés jelentősebb szerepet kapott a megélhetésben. Öcsöd és Gyoma ugyancsak szembetűnően magas, önellátást meghaladó szántóföldi termelése nem magyarázható a "szlávok" jelenlétével. Az alföldi gazdálkodás egyik fő meghatározó, elsődleges eleme a természeti viszonyokhoz való alkalmazkodás. Ezt igazolja, hogy a szlovák településeken sem jellemzőbb az árpa termelése; az egy háztartásra jutó magas átlagok a jobb minőségű szántókhoz köthetők. A megye települései között a megélhetés szempontjából a legkedvezőbb helyet úgy tűnik - Öcsöd foglalta el, amit az állatvagyon, s a terméseredmények egyaránt igazolnak. Végezetül vizsgáljuk meg, hogy az egy háztartásra jutó gabona mennyisége hogyan változott! Az egy háztartásraj utó megyei átlagot az alábbi módon szemléltethetjük: Év Búza Árpa pozsonyi mérőben 1730 50,7 14,9 1770 27,7 22^4 78