Bél Mátyás: Békés vármegye leírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18. (Gyula, 1993)
Jegyzetek a megyeleíráshoz
55 Zsámboky János (Joannes Sambucus): Antonii Bonfinii Rerum Hungaricarum Decades... His accessere Joan. Sambuci aliquot appendices... Hanau, 1606. Az alapszöveg írója azonosíthatóan ezt a kiadását használta Bonfini krónikájának. Ebben található a Gyula és Szigetvár 1566. évi ostromát elbeszélő rövid függelék is (831-834.). 56 A gyulai várra utaló legkorábbi adatok a XV. század elejéről származnak. Egy 1405. évi oklevélben gyulai várnagyot említenek. A gyulai uradalmat két évvel korábban, 1403-ben kapta meg Zsigmond királytól Maróthi János macsói bán. Ebben Gyula még csak mint possessio (birtok) szerepel. A vár építése minden bizonnyal ezután kezdődött meg. 1445-ből már a várban épített kápolna felszenteléséről ad hírt egy oklevél. (Karácsonyi János: Gyulának, a gyulai uradalomnak és a gyulai várnak keletkezése. BRMTÉ 8. 104-106.) 57 Petrus Bizarus: Pannonicum bellum... Basel, 1573. 111. 58 A Pannónia elnevezés szűkebb értelemben a Dunától nyugatra eső, hajdani római provinciát jelentette. Tágabb értelemben az egész Magyarország. Gyula helymeghatározása téves. A Gyula és Sarkad közötti, a Fehér- és Fekete-Körös árterületén állandósult, ingoványos, rónás rétséget nevezték Sarkadi-tónak. Még a XVIII. század végén is így emlegették. Gyula vára ennek délnyugati peremén állott. 59 Christianus Schesaeus (Scheser Keresztély): Ruinae pannonicae libri quatour... Addita est história de bello Pannonico Solymanni Imp[eratoris] Turcorum ultimo Julae et Zygethi expugnationem continens. Wittenberg, 1571. Új kiadása: Christianeus Scheseus: Opera qua supersunt omnia. Edidit Franciscus Csonka. Budapest, 1979. A verses krónikából származó részleteket prózában adja vissza a magyar fordítás. 60 A török 1552. július 27-én vette birtokába a Losonczy István várkapitány (temesi ispán) által feladott várat. 61 A gyulai vár megerősítéséhez Kerecsényi László kapitánysága alatt láttak hozzá komolyan. Az új kapitány már Gyulára érkezése napján, 1561. február 28-án építőmestert, szerszámokat és sáncolókat kért. Az ott tartózkodó olasz építészt, Mirandolát sem engedte el. Májusban egyszerre állítólag 4-5 ezer ember dolgozott a vár erődítésein. Kerecsényi új Körös-medret ásatott ki. 1562 tavaszán hozzákezdtek a palánk építéséhez, ill. újjáépítéséhez. 1564 nyarán a munkák zöme elkészült. (Csorba Csaba: Vég-Gyula várának históriája, Budapest, 1985. 125.; Scherer: Gyula város... I. 182-183.) 62 II. Szulejman (meghalt 1566. szeptember 6-án, Szigetvár ostroma közben). 63 Helyesen Pertev. Használatos volt még a Pertáf (Perthal, Pertes) alak is. Szulejman nőtestvérének fia, pasa, Görögország beglerbégje. 64 János Zsigmond (1540-1571) Szapolyai János király fia, Erdély első fejedelme. 65 A Zala megyei középbirtokos családból származó Kerecsényi László 1561-66-ig volt gyulai várkapitány, egyben Dél-Magyarország főkapitánya és Békés vármegye főispánja. Előzőleg, az 1550-es évek közepén a szigeti vár kapitánya. 1561 februárjának végén érkezett Gyulára. Itteni tartózkodásának első napjától kezdve sokat tett a vár megerősítéséért. (Lásd még a 61 .jegyzetet!) 66 A görög mitológiából ismert Castor állata a ló. 67 János Zsigmond Kerecsényihez küldött üzenetét Bethlen Farkas művéből vette át Bél, a szövegből csak néhány mondatot hagyva el. Bethlen Farkas: HistoriarumPannonico-Dacicarum. Keresd, 1683-90 körül (félbeszakadt kiadás). Teljes kiadása: História de rebus Transsylvanicis 1-6. kötet, Szeben, 1782-1793. 68 Lásd az 54. jegyzetet! 69 1566. június 29-én János Zsigmond a három erdélyi "nemzetet" képviselő 400 úr kíséretében megjelent a Belgrád melletti Zimonynál és tisztelgett II. Szulejman előtt. 70 1566. július 2-án érkezett a törökök 30-40 ezer főnyire tehető hada a vár közelébe. (Tehát János Zsigmond Szulejman előtt tett tisztelgő látogatása után.) Petráihoz (Pertev) csatlakoztak a belgrádi és temesvári parancsnokok csapatai. 36
