Bél Mátyás: Békés vármegye leírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18. (Gyula, 1993)
Jegyzetek a megyeleíráshoz
71 A török egységek között harcoló tatárok valószínűleg mérgezett nyilakat használtak. 72 A várban dühöngő járvány is sok áldozatot követelt. 73 Istvánffy írja: "... minden helyen vitézül visszavetették az ellenséget, nemcsak puskákkal és ágyúkkal harcolva, hanem tűzzel is, melyet nagy mesterkedéssel szurokból, gyantából és lőporból lobbantottak lángra, s dobálták a felnyomulókra." Istvánffy Miklós: A magyarok történetéből. Monumenta Hungarica VI. Budapest, 1962. 328-329. 74 Kerecsényi valójában reálisan mérte föl a helyzetet. 75 Kerecsényi előtt Jász Lukács és Ghiczy János jelentek meg, ellenezve a vár feladását. 76 Báthori Kristóf a Báthoriak somlyói ágának tagja. Testvérei somlyói Báthori István, későbbi erdélyi fejedelem és lengyel király, valamint Báthori Erzsébet, aki Kerecsényi László első felesége volt (Gyulán halt meg 1562-ben). Báthori Kristóf 1576-8l-ig erdélyi vajda volt. 77 Istvánffy Miklós: Historiarum de rebus Hungaricis libris XXXIV. Köln, 1622.) Magyarul válogatás jelent meg belőle: A magyarok történetéből. Budapest, 1962.) 78 Brebiri Melith (Melithio Bribitiano) Györgyöt, a lovasság parancsnokát küldte Petráihoz. 79 Miksa császár: uralkodott 1564-1576-ig. Kerecsényi László feltétlen Habsburg-hűsége közismert volt a korban. Ez egyben biztosítékot jelentett, hogy Gyula vára nem kerül az erdélyiek kezére. 80 Petráf elvonulási szándéka alaptalan feltevés volt. Súlyos (halállal büntetendő) stratégiai hibát követett volna el, ha itthagyja a rommá lőtt, megfogyatkozott védősereggel rendelkező, teljesen legyengített várat. 81 A történetírás kétségbe vonja a Bethlen által leírt történet hitelességét. 82 A megállapodás 1566. szeptember 1-én született meg. 83 Caspar Ens: Rerum Hungaricarum história IX libris comprehensa. Köln, 1604. 84 Báthori Zsigmond Báthori Kristóf fia, 1581—1598-ig erdélyi fejedelem. 85 Ma sem tudunk bizonyosat kivégzési módját illetően. 86 Kerecsényi Kristóf (anyja Báthori Erzsébet) gróf Harrach Lénárd leányával volt jegyben. Harrach lépéseket tett, hogy Kerecsényit az általa fogságban tartott székesfehérvári basával kicserélje. 87 Zrínyi Miklós és Tahy Ferenc - mindketten dúsgazdag dunántúli nagybirtokosok - ajánlásának is köszönhette Kerecsényi gyulai főkapitányi tisztét. Ugyancsak ők pártfogolták 1555-ben, a szigetvári kapitányság elnyerésekor. I. Ferdinánd császár, magyar király, uralkodott: 1526-1564. 88 1595-ben Borbély Györgynek szándékában állott a gyulai vár megostromlása, de tervét nem valósította meg. 1600 júniusában a hajdúk megtámadták a várost és nagy zsákmánnyal távoztak. 1604-ben a lippai várkapitány, Dampierre Henrik és egy hajdúcsapat vezére, Lippay Balázs vezetésével rabolták ki Gyulát, gazdag zsákmánnyal, török zászlókkal visszatérve. A XVII. század első felében Gyula és a környező török várak nem nagyon voltak támadásoknak kitéve. Esetenként a felső-magyarországi végvári vitézek (kállóiak, ónodiak, szendrőiek, fülekiek stb.) idáig is elportyáztak (pl. 1619-ben). 1658-ben II. Rákóczi György küldött Gyula alá ezer lovast, de a törökök nem mentek ki megütközni velük. 89 Auersperg császári tábornok 1692. január 15-én támadta meg Gyulát. 90 szuburbium = külváros 91 Donathus Heissler császári tábornok 1690. augusztus 21-én Zernyestnél esett Thököly Imre fogságába. 1692-ben Zrínyi Ilonáért kicserélték. Tudomásunk szerint Heissler nem ostromolta Gyula várát. Tény, hogy Nagyvárad átadása idején Gyula (és Jenő) őrségét is felszólította, adják meg magukat. 92 A gyulai vár parancsnoka Méhemet pasa volt. 93 A Gyula várának átadásáról szóló, 10 pontból álló szerződést, amely Szegeden kelt 1694. december 21-én, Huyn János József szegedi várparancsnok, valamint Méhemet pasa gyulai várparancsnok nevében Ibrahim Cselebi effendi és három társa írták alá. 94 A szerződést Liebenberg Károly kapitány vitte Bécsbe. A király karácsony első napján megerősítette, így a vár átadása 1695. január 1-én meg is történt. Tévedés, hogy Liebenberg 37
