Bél Mátyás: Békés vármegye leírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18. (Gyula, 1993)
ÚTMUTATÓ A MEGYELEÍRÁS OLVASÁSÁHOZ
ÚTMUTATÓ A MEGYELEÍRÁS OLVASÁSÁHOZ Az itt közölt megyeleírás Bél Mátyás impozáns műve, "Az új Magyarország történeti- földrajzi ismertetése" (Notitia Hungáriáé novae historico geographica) részeként íródott, megjelentetésére azonban nem került sor. Jelen kiadásánál a megyeleírás három kéziratváltozatát vettük figyelembe. (A kéziratok lelőhelyei: Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár, Batthyány-gyűjtemény, Hist. I. p. Bél Mátyás: História Comitatus Békésiensis, 16 pp.; Uo. Hist. I. o. Bél Mátyás: Comitatus Békésiensis, 54 pp.; OSZK Fol. Lat. 277. ff. 1-22. Comitatus Békésiensis. A további pontosítást lásd: e kötet 55-56. oldalai!) Első formájában Bél Mátyás egy ismeretlen munkatársa vetette papírra a megyeleírást; ezt nevezzük alapszövegnek. Ezután az alapszöveg egy másolatán Bél Mátyás elvégezte a szükségesnek látott javításokat és kiegészítéseket. Ezt az immár végleges, de még nem letisztázott kéziratot munkapéldánynak nevezzük. Végül a XVIII. század második felében készült egy másolat, valaki letisztázta, nyomdakész állapotba hozta a munkapéldányt, ittott hiányzó jegyzeteket is pótolva, sőt néhány részlettel meg is toldva a szöveget. Forrásközlésünk a Bél Mátyás által kialakított munkapéldányt vette alapul, ennek szövegét tesszük közzé teljes egészében. Az utóbbi időben sorra megjelenő megyeleírásokhoz képest abban próbálunk újat adni, hogy kiadásunkban - miként a munkapéldányon is elkülöníthetők a Bél Mátyás, illetve munkatársa által írott részek: az álló (normál) betűkkel szedett szöveg Bél munkatársától, a kurzív (dőlt) betűkkel szedett magától Bél Mátyástól származik. Ily módon az olvasó is nyomon követheti a megyeleírás keletkezésének folyamatát, láthatja, hogy mely területeken érvényesült Bél tudása, speciális tájékozottsága. Egyébként forrásközlésünk mindenben a Bél Mátyás által a kéziratban kialakított, illetve a Notitia még életében megjelent köteteiben található megyeleírások formáját igyekszik követni. (A munkapéldányban Bél csak jelezte a szinopszisok, vagyis a tartalommutatók helyét, amelyeket a Bél által a margóra írt címekből kellett összeállítani, amint ezt a későbbi másolatban meg is tették.) Eltérés csupán a jegyzetelésben van. A megyeleíráshoz ugyanis magyarázó jegyzeteket fűztünk (ezek útmutatónk után találhatók), amelyekre a szövegben arab számok utalnak. A megyeleírás szövege alatt olvasható lábjegyzetek részben azonosak a munkapéldányban szereplő lábjegyzetekkel, részben azonban mást is nyújtanak, mivel itt próbáljuk meg hozni az alapszöveg és a XVIII. század második felében készült másolat minden lényeges részletét, amely hiányzik a munkapéldányból. A jelöléseket ennek megfelelően kellett kialakítanunk. Tehát: * jelöli Bél Mátyás jegyzeteit. Az alapszöveg írójának jegyzeteit, amelyek megvannak a munkapéldányban is (néhány felhasznált krónikára, emlékiratra utalnak),** jelzi, de ugyanilyen jel alatt az alapszöveg néhány olyan - írójának tudását, vagy inkább tájékozatlanságát mutató - jellemző részletét is közöljük, amelyet Bél lehúzott, illetve megváltoztatott. Végül *** jelöli a csak a XVIII. század második felében írt másolatban szereplő jegyzeteket és betoldásokat. A csillagok száma tehát nem a lábjegyzetek sorrendjét mutatja! Amennyiben egy oldalra több azonos számú csillaggal jelölt jegyzet került, a sorrendet a csillag(ok) után álló kisbetű jelzi. 30
