Bél Mátyás: Békés vármegye leírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18. (Gyula, 1993)
DUSNOKI JÓZSEF–KERESKÉNYI MIKLÓS: BÉL MÁTYÁS KÉZIRATOS MEGYELEÍRÁSÁTÓL A MEGYETÖRTÉNETI KUTATÁS ELSŐ VIRÁGKORÁIG - V. Békés vármegye felfedezése
Palugyay Imre az 1848 májusában Fényes Elek vezetésével megszervezett statisztikai hivatal egyik munkatársa volt, majd az önkényuralom éveiben is folytatódott hivatali és tudományos pályafutása. Mint pesti kerületi tanácsos kezdte 1852-től megjelentetni "Magyarország történeti, földirati s állami legújabb leírása" című munkáját, amelyben az ország valamennyi megyéjének leírását tervezte. A vállalkozás a negyedik kötet megjelentetése után szakadt félbe, szerencsére ebben még helyet kapott az abszolutista adminsiztráció által 1850-ben Csanáddal egyesített Békés vármegye leírása. 202 Palugyay igyekezett hozzájutni Bél kézirataihoz is, ez azonban Békés és Csanád vármegye esetében nem sikerült. Fényes Eleket követve beépítette művébe a helyi szerzők által elért eredményeket. Emellett igen sokrétű információkat kért az egyes megyéktől és ezek birtokában részletesen, néhány addig nem vizsgált kérdésre is kitérve állíthatta össze a megyék és községeik statisztikai leírását. Az abszolutizmus kori megyei, illetve községi hivatali apparátus, eleget téve a Palugyay vállalkozását támogató Helytartótanács felhívásának, gondos munkát végzett: Békés megye leírását is mindenekelőtt ez a széleskörű és pontos adatszolgáltatás teszi értékessé. (Ennek mechanizmusát megvilágítja a csabai jegyző által írott adatlap.) 203 A megyére vonatkozó adataiért még a költőként, publicistaként ismert Szakái Lajosnak (különböző vármegyei hivatalok betöltése után először 1848-ban, majd később is több alkalommal vármegyei főjegyző volt) mondott köszönetet Palugyay, Mogyoróssynak pedig Magyargyula leírásához nyújtott segítségéért. (így persze Mogyoróssy Gyula történetével kapcsolatos tévedéseit is átvette.) A vármegye történetéről közölt adatok Palugyay művében is igen hézagosak és egyenetlenek, csupán az 1735. évi szentandrási felkelésről és az 1848-49-es évek eseményeiről írt részletesebben. Helyi szinten az összegzés feladatát a történészek végezték el. Az évtizedről évtizedre halmozódó eredmények után lassan megérett az idő arra, hogy megkíséreljék a megye történetének megírását. Ehhez azonban még szükséges volt, hogy a megye szinte eltűnt XVHI. század előtti múltjáról, végigbúvárolva országbeli és külföldi levéltárakat, összeszedjék a megszólaltatható történeti forrásokat. Haan Lajost komoly műveltsége (a berényi, ill. szarvasi gimnázium után az eperjesi kollégiumban, majd a jénai és a berlini egyetemen tanult), evangélikus lekészként meglehetősen széles kapcsolatai, valamint szorgalma képessé tették az adatgyűjtés fáradtságos munkájára, amelyet Csaba történetének megírása után a megye többi helységére is kiterjesztett. 1870-ben megjelent megyetörténete egyik erénye, hogy 129 településről szedegetett benne össze több-kevesebb történeti adatot. Hasonlóképpen valóságos kis lexikont állított össze a megyében született vagy ott élt, irodalmi tevékenységet 202 Békés -Csanád, Csongrád és Honth vármegyék leírása. Pest, 1855. Palugyay életéről és műve Békés megyéről írt részéről (néhány fejezetet is közölve belőle): Jároli József: Palugyay Imre halálának egy- és negyedszázados évfordulójára, (in: Körösök vidéke. 1991. 74-85.) Palugyaynak a népesség vallási és anyanyelvi megoszlására vonatkozó adatai értékelése és egyéb e kérdésre vonatkozó népszámlások, adatfelvételek kritikai ismertetése: Szabó Ferenc: Békés és Csanád megyék nemzetiségi statisztikája a XIX. század közepén - Békési Élet. 1980/3. 283-295. 203 Ebből kiderül, hogy a megye az egyes városoktól és községektől kérte meg a Palugyay könyvéhez szükséges statisztikai adatokat. A csabai jegyző, Szemián Sámuel által aláírt lapokon a következő kérdőpontokra kellett választ adni: a község neve; a történetére vonatkozó adatok; a község szomszédai; határainak területe; a határ minősége; a község népessége; házak; szentegyházak; telkek; vásárok, adóügy; közmunka; a község jövedelmei; kiadásai az 1850/51. évre; árvaügy; tűzoltóeszközök; tanoda állapot; cs. kir. csendőrség és katonaság; a községi elöljárók neve és fizetése; postaállomás. (BML V. B. 302. b. 1852. ápr. 20.) 104
