Bél Mátyás: Békés vármegye leírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18. (Gyula, 1993)

DUSNOKI JÓZSEF–KERESKÉNYI MIKLÓS: BÉL MÁTYÁS KÉZIRATOS MEGYELEÍRÁSÁTÓL A MEGYETÖRTÉNETI KUTATÁS ELSŐ VIRÁGKORÁIG - V. Békés vármegye felfedezése

kifejtő értelmiségiekről. Könyvét oklevéltárral egészítette ki, amelyet később veje, Zsilinszky Mihály közreműködésével még egy további kötettel toldott meg.

204 Műve eseménytörténeti része viszont még elég rövid és hézagos, a gazdasági és társadalmi viszonyokról pedig vajmi keveset tudhatunk meg belőle. Bél Mátyás megyeleírását alaposan kiaknázta, műve számos helyén idézte, hivatkozott állításaira. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy a helytörténet művelői ezután hosszú ideig nem zavarták e forrás Csipkerózsika álmát. Haan egyébként úgy vélte, hogy Békés vármegye leírása 1740 táján íródott. A helytörténeti kutatás fellendülésének időszaka 1874-gyel, a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat megalakulásával kezdődött. Egy virágzó alkotóműhely jött létre, amely két évtizeden át intézményes keretet adott rendszeres megyetörténeti kutatások folytatásának és lehetővé tette az eredmények publikálását is.

205 Bár régészeti, földrajzi, statisztikai, néprajzi és irodalmi jellegű írások is megjelentek a társulat évkönyveiben, a vezérszerepet a történelem vitte. A legfőbb eredményt a forrásgyűjtés és forráskiadás terén érte el a társulat, amely nyomán a régmúlt végleg szétfoszlottnak hitt kárpitjából egyre újabb színes darabkák kerültek elő. A megyetörténeti kutatásokba sikerült az országban ismert történészeket is bevonni. A helyiek közül Haan és a szélesebb kitekintésű, az akkori modern történeti irányzatokat is jól ismerő Zsilinszky,

206 majd az 1880-as évektől a források értelmezéséhez, megszólaltatásához is nagyszerűen értő, valóban profi történésszé váló fiatal Karácsonyi János emelkedtek ki szakmai szempontból.

207 A társulat érdeme, hogy szerepe volt Karácsonyi történészi pályájának indulásában, erősítette kapcsolatát a megyével, ahonnan származott, és így ő végezhette el az újabb összegzés munkáját, méghozzá igen kiváló színvonalon. A millennium alkalmával kiadott megyetörténetek sorában Karácsonyi háromkötetes műve a legjobbak közé tartozott. A megye múltjának megismerésében pedig mérföldkő, olyan tetőpontot jelöl, amelyre mindig érdemes lesz vissza-feltekinteni. 204 Békés vármegye hajdana és Diplomatarium Békésiense. Pest, 1870. Békés megyei oklevéltár II. k. Pest, 1877. Ezzel együtt összesen 349, a megyére vontakozó oklevelet adott ki. "Diplomatáriumának két kötete valóságos szövétnek volt, amely bevilágította Békés vármegye múltját" - állapította meg Scherer. (i.m. 12.) Haan életéről és munkásságáról a Körösök vidéke 1991. évi füzetében (86-94. o.) írtunk. 205 Ha a társulat évkönyveit nézzük (vagy akár aXIX. század második felében az egyes városok, községek történetéről önállóan kiadott köteteket) az evangélikus szerzők - a megye népességét tekintve az evangélikus lakosság számarányát meghaladó - nagy szerepe ötlik a szemünkbe. Magyarázhatjuk ezt a tényt az iskolázási, oktatási hagyományokkal, nemzedékről nemzedékre átadott szokásokkal, valamelyest azzal is, hogy a szarvasi gimnázium képzett tanárokat vonzott a megyébe, akik közül jó néhányan publikáltak. De talán azt is figyelembe kell venni, hogy ez a többnyelvű, a reformkortól erősen magyarosodó értelmiségi réteg (hiszen nagyobb részt szlovák eredétűekről van szó) származása, kettős kulturális kötődése miatt inkább megélhette a "honnan jövünk?" és a "kik vagyunk?" kérdéseit, fokozottabban szüksége volt identitása tisztázására a múlt ismeretének segítségével is ahhoz, hogy meggyökerezhessen "második hazájában", amely befogadta őt. (Vö. Haan előszavának első soraival a Békés vármegye hajdanában.) 206 Zsilinszkyről legutóbb: Dusnoki József: Egy csabai tanár, történész és művelődéspolitikus, (in: Körösök vidéke. 1988. 31-37.) 207 Karácsonyiról: Erdész Ádám: Karácsonyi János történeti munkássága (életrajz és bibliográfia). Gyula, 1983.; Karácsonyi János emlékülés előadásai. Gyula, 1983,.; Karácsonyi János írásai Gyula történetéből. Összeállította, bevezette és jegyzetelte Kereskényiné Cseh Edit. Gyula, 1990. (Gyulai Füzetek 1.) 105