Bél Mátyás: Békés vármegye leírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18. (Gyula, 1993)

DUSNOKI JÓZSEF–KERESKÉNYI MIKLÓS: BÉL MÁTYÁS KÉZIRATOS MEGYELEÍRÁSÁTÓL A MEGYETÖRTÉNETI KUTATÁS ELSŐ VIRÁGKORÁIG - V. Békés vármegye felfedezése

Bredetzky topográfiai munkássága, akinek egyes célkitűzéseivel szembetűnő a hasonlóság. Bredetzky korábban már idézett műve köteteihez írott bevezetőiben hangsúlyozza, hogy nem földrajzi, történelmi és statisztikai tudósítások gyűjteményét akarja összehordani, hanem kis képekét, s élvezetes, összefoglaló kép kialakítására törekszik az ismeretterjesztés szándékával. Amennyiben még néhány éven át e kellemes munkával foglalkozhat, és minden forrás kellő ismeretének birtokába jut: úgy a jövendőben Magyarország tisztán topográfiai képét kívánja megrajzolni.

198 "Gemälde von Ungern", vagyis Magyarország képe áll a szövegben, s ez lesz Csaplovics művének a címe, de a tartalom, amit magában foglal, nála már nem ugyanaz.

199 Csaplovicsot olvasva meglep modernsége, mivel nála a statisztikai leírás, amelyet statisztikai etnográfiának nevezett, lényegében a magyarországi civilizáció leírásává bővül. Néhány korában újnak számító tudományágat is bevonva, interdiszciplináris kutatásokat tartott szükségesnek, egy ilyen etnográfiához ugyanis mint írja - "igen sok kell, nevezetesen használtatik a föld és természet leírása, Históriának és Törvénytudománynak minden neme, Statistica, Meteorológia, Anthropologia, Psychologia etc. de mindenek felett megkivántatik a nemzetek minden tekintetben való tökélletes esmérete".

200 Elsősorban tehát az ország népeinek, nemzetiségeinek etnográfiáját, vagyis statisztikáját kívánta adni, ezzel vélt úttörő feladatot teljesíteni. Csaplovics kétkötetes összefoglaló országismertető műve valóban sokoldalú, érdekes és olvasmányos, hol mélyebb, hol felszínesebb szintézis, amelynek megírását a korábban megjelent statisztikai, honismereti stb. munkák sokasága tette lehetővé, de Csaplovics önálló kutatási eredményei sem lebecsülhetők. Békés megyéről is jó néhány adatot hoz, főleg Ágoston és Skolka tanulmányainak köszönhetően. A szabadságharcot követő évtizedekből két jelentős tudományos kezdeményezés érdemel figyelmet. Pesty Frigyes az ország földrajzi névanyagának összegyűjtésére tett kísérletet. A gyűjtés a Helytartótanács 1864-ben kiadott utasítása értelmében indult meg. Pesty nyomtatott kérdőíveit szétküldték az ország megyéibe, ahol az egyes községek vezetői tartoztak választ adni a kérdőpontokra. A helységnévtár Békés megye községeit tartalmazó része napjainkig kéziratban állt,

201 de a helytörténet merített adataiból. Az egyes községek válaszai történelmi, néprajzi vonatkozásokat is tartalmaznak, de mindenekelőtt a közölt földrajzi névanyag miatt értékesek a tudomány számára. 198 Bredetzky: i.m. 3. k. Bécs, 1804. VI-VII. és 4. k. Bécs, 1805. III-IV. Művével ő is - mint elődei - hazájának kívánt használni. Említendő még tőle a korábbi Topographisches Taschenbuch für Ungarn - Sopron, 1802. valamint a Neue Bey träge zur Topographie des Königreichs Ungern. Bécs, 1806-1807. 199 Gemälde von Ungern. I—II. k. Pest, 1829. A bevezetőben kifejti, hogy mindazt egyesíteni kívánja művében, amit tudni érdemes az országról és népről. Könyve voltaképpen nem geográfia, nem topográfia, nem történelem, nem statisztika, sőt nem is etnográfia, hanem mindez egyszerre szögezi le. 200 Etnographiai Értekezés Magyar Országról - Tudományos Gyűjtemény. 1822. IG. k. 37-64. 37; IV. k. 3-50. és VI. k. 79-92. Már ebben a tanulmányában felvázolta elkézeléseit. A megyéről itt is hoz adatokat. 201 Jankovich B. Dénes tette közzé: Békés megye Pesty Frigyes helységnévgyűjtésében. Bcs. 1983. 103