Sümegi György - Kőhegyi Mihály: Fülep Lajos és Kner Imre levelezése – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 17. (Gyula, 1990)
Fülep Lajos és Kner Imre levelezése (Sümegi György)
tattam a harcot. Kiderült az amúgy is tudható: olyan messziről nem lehet folyóiratot szerkeszteni. Kner Imre akkor 20 éves volt, én 2$-6 - természetes, hogy ő 20 éves korában és ebben az országban nem tudhatta, milyen a jó tipográfia, az én előnyöm nemcsak az 5 év különbség volt, hanem Itália, és még egyéb ide nem tartozók. Azután: háború, forradalom, kommün, egyszer-kétszer találkoztunk. A húszas évek elején kezdünk levelezni, mintha mi sem történt volna, küldözgeti nekem kiadványait. Közgazdasági nyomtatványainak mintagyűjteményét is - mondhatom, ilyen remek marha-passzust, adóívet, halottkémi blankettát sehol a világon! Tipográfiai remekművek." 1 Kapcsolatuk kezdetét s annak jellegét-természetét Fülep először Kner halála után 14 évvel, 1958-ban foglalta össze ilyen eleven szuggesztivitással. A két levelező között öt év a korkülönbség, de a 10-es évek II. felében mindketten a Vasárnapi Körhöz és a Szellemi Tudományok Szabadiskolájához tartoztak. Kner Imre néhányukkal (Balázs Béla, Lesznai Anna) közeli baráti kapcsolatot tart. A 30-as, 40-es évek leveleinek tanúsága alapján is ezek az évek jelentik életében az aranykort, a feltöltekezést, a szellemi igényessége, autonomitása kialakulásának, megerősödésének legfontosabb időszakát. A 18-19-es forradalmakat, az első világháború befejezését, az ország földarabolását más-más módon élték meg persze mindketten. Mindegyikőjük sajátosan és jellegzetesen egyéni életmódot-életvitelt kényszerülnek kialakítani maguknak, meszszemenő igényekkel külön világuk megőrzésére, s a körülmények ellenében való fönntartására. A 10-es évek eleje így válik később az Elveszett Éden, a szabad szellem visszahozhatatlanul elmúlt korszakává, Kner Imre, de bizonyos fokig Fülep Lajos számára is. Szellemük szabadságát, tisztaságát mindenek fölött való fontosságúnak gondolták, gondolhatták. Levelezésük is elsősorban a szellemi terrénumban kapcsolja egybe őket. Még akkor is így van ez, ha Kner Imre a a nyomdászat, a közgazdaságtan megszállottjaként gyakorlatibb ember Fülepnél. A teljes Fülep-Kner levelezésben kb. 180 levelet lajstromozhatnánk. Egészen pontos számot nem lehet megadni, mert a kapcsolat fölvezető szakaszából, A Szellem időszakából, de az azt követő időből, a Vasárnapi Kör korszakából sem maradtak fönn kettejük levelező kapcsolatára utaló írásos fragmentumok, dokumentumok. S azért sem, mert 1925-30 között, Fülep bajai évei második felében, zengővárkonyi évei legelején szünetelt a levélpárbeszéd (vagy elkallódtak a levelek?). Azután pedig néhány, a megmaradtakban emlegetett levél elveszett, elkallódott, a címzett nem őrizte meg azokat. A teljes Fülep-Kner levelezés legalább két nagyobb időszakra osztható (L: 1921. aug. 19. -1925. jan. 1., II.: 1931. febr. 14-1944. márc. 25.). De voltaképpen előzmény-bevezető (A Szellem első számának nyomdai munkálatai, gyomai kinyomtatása), valamint befejező-kiegészítő, lezáró traktusát (Knerné, Kner Mihály és Kner Zsuzsa levelei) is számontartjuk. A levelezés megkezdése kétszer is Füleptől, a művészetfilozófustól indul. Először A Szellem idején, azután a Tanácsköztársaság leverése után, belső emigrációja színhelyéről, „az arab nevű faluból", Medináról írt Knernek (1921. augusztus 19.). Levélpárbeszédük folyamata azonban pár év múlva megszakad. Kner 1925. január i-jei levelére nem érkezett (vagy elveszett?) válasz Fülep akkori szolgálati helyéről, Bajáról. Már közben is döcögött a levelezés, mert az 1921-22-es sűrűbb levélváltás 1922. július 19-től 1924. dec. 19-ig szünetelt, illetve ez időből bizonyosan hiányzik néhány levél. Egy I9 2 4december 19-Í Fülep-levélre felelő Kner-válasz (1925. január 1.) után a most már Kner Imre-i újrakezdésig (1931. február 14.) hat év telik el. A levelezésnek ezt az első időszakát lezáró, a két részt egymástól elválasztó több mint fél évtizedes vákuumot sokféle indok
