Sümegi György - Kőhegyi Mihály: Fülep Lajos és Kner Imre levelezése – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 17. (Gyula, 1990)

Fülep Lajos és Kner Imre levelezése

akkor egy írásos jellegű kompozícióformából indultam ki, ami elvi tévedés volt, és ezenkívül a címlap se volt szép. Ennek az elrendezésnek és elgondolásnak egyik előfeltétele a kissé áttetsző papiros, amely megmutatja, hogy hol vannak az oldalnégyszög határai! így kapja meg a térbeállítás az értelmét. Viszont ha ezt csinálom, akkor feltétlenül muszáj egyik sornak pontosan fedni a másikat. A Goethénél nem volt pénz arra, sem idő és energia, hogy olyan sok tartalmat adjunk, s ezért kellett annyira fogós (griffig) papirost választani, amely azonban éppen Füllstoíf-tartalmánál fogva nem lehet áttetsző. - Nagyon kíváncsi vagyok, hogy tetszik ez a könyv. Az a pár oldal, amelyeket a Goethénél kifogásolt, szintén akkor kapta volna meg az igazi értelmét, ha áttetszene a következő oldalak nyomása. - Különben is a 10. oldal (II. köt.) átvitel, s amint látja, a 9. oldalon egy sorral rövidebb az oldal, hogy pontnál választhassam el a verset, tehát nem tekintem szentírásnak a verset. Ami mármost az optikai korrektúrának azt a rendszerét illeti, amelyet a görögök alkalmaztak, jól ismerem. Én is alkalmazom! De: a szedésben az a vicc, hogy csak a betű jelenik meg a síkon, a szedés szerkezete láthatatlan marad, mert az az úgynevezett kitöltőanyagban van (Blindmaterial), a szedést ugyanis zárt négyszöggé kell alakítani. Az oldalt pedig vas zárószerkezetek veszik körűig amelyeket csak bizonyos határok között lehet módosítani, és tekintettel kell lenni ívkivezető szalagra, a gép konstrukciójára stbi, stbi. - Ott tehát, ahol ön gondolja, az optikai korrektúrát csak bizonyos esetekben lehet alkalmazni. De a versnek az oldal hossztengelye felé való eltolása történelmi folyamat volt. Kérem, vegye elő a Kner-klasszikusokat, rakja kor szerinti sorrendbe, akkor meg fogja látni, hogy hogyan kezd a vers lassan becsúszni az oldal elejéről az optikai tengelybe! Ez a maga idején természetes folyamat volt, de viszont ez az optikai szempont rontotta meg a nyomdászoknak a szerkezet iránti érzékét, és ennek a reakciója az, hogy most megint a szerkezet és technika által determinált elhelyezési módot keressük! Mint mondottam, a Goethénél a papír át nem tetsző volta burkolja el ezt a szándékomat, ami viszont a most küldött Szabó Lőrinc-féle kötetnél érvényesül! Ha érvényesül, és ha igazam van. Éppen ezért érdekelne róla való véleménye! De hogy kedve teljen egy olyan munkában, amelyben ez az optikai korrektúra megvan, teljes mértékben, elküldöm önnek külön csomagban egy munkámat. Születésének indokait és körülményeit a mellé csatolt kis körlevél magyarázza meg. - Amint látja, itt a versek nem elöl kezdődnek, hanem az optikai tengelyre vannak függesztve. De nagyon fura, és nagyon nehézzé teszi a feladatot, hogy a hosszabb sorok a középen alul vannak, s ezért lefelé húz a súlypont. - A szimmetrikus elrendezés adva volt, nem választhattam mást, de a felső és alsó vízszintes sorba nagyon nagy üres hézag adódott volna, s azonkívül a leghosszabb sorok ragadtak volna a kerethez. Hát ennél aztán a 10 magyar vers folthatás szerinti összeválogatásán kívül bőven kellett alkalmazni optikai korrektúrát, pl. a függőleges tengelyből való alig észrevehető eltolással, egyes sorok szóközeinek bővítésével, szűkítésével stb. - Nagyon érdekelne a véleménye erről a munkámról. Egyébként nagyon helyes az a megfigyelése, amit laikustól most hallok először, hogy a régiek milyen szűk szóközökkel dolgoztak. Nekik megkönnyítette a munkájukat az abbreviatúrák használata és a latin rövidebb szavai. Nálunk, ha az ember el akarja kerülni a gyakori és rossz elválasztást, nem lehet ezt mindig követni. Egyébként én vagyok az egyetlen nyomdavezető Magyarországon, aki szűkebb szóközzel szedetek. Engedje meg, hogy megkérjem: a régebben megküldött Magyar Bibliophil Társaság Évkönyve tartalmazza egy cikkemet. Kérem, lapozza fel azt. Abban írok a szűk szóköz 51