Sümegi György - Kőhegyi Mihály: Fülep Lajos és Kner Imre levelezése – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 17. (Gyula, 1990)

Fülep Lajos és Kner Imre levelezése

mert ellenfelemnek egész működése olyan, hogy ráfér a kitanítás, - bár teljesen hozzáférhetetlen is e tekintetben. - Persze visszhangja nem volt a vitának semmi. Ki a fenét érdekel az ilyesmi nálunk? Hiszen még a külföldi irodalma is egészen vázlatos ezeknek a dolgoknak és egészen fiatal. Én ugyan összegyűjtők mindent, ami megjelenik és ami számomra anyagilag hozzáférhető, de ez az anyag is csak gyűl, gyűl, az élet egyre kevesebb időt enged arra, hogy vele foglalkozzam, és majd csak ha megöregszem, fogok vele talán foglalkozni, amikor már munkámban nem érvényesithetem. Talán szerénytelen vagyok, ha arra kérem, hogy olvassa át ezt az anyagot, és írja majd meg, mit szól az egészhez, s mennyire helyesli vagy nem helyesli azt a felfogást, amelynek benne kifejezést adtam. Felhasználom az alkalmat arra is, hogy idei naptárjaimat megküldjem s azt kívánjam, hogy egészséggel használják, ahogy mifelénk szokták mondani. Különben volnánk valahogy. A forgalom egyre csökken, a pénz egyre nehezebben folyik be, s valósággal hihetetlen küzdelmet kell folytatni, hogy az ember a folytonosságot fenntarthassa, fizethesse a személyzetét, és eleget tehessen kötelezettségeinek. Pedig mi erősen aktívak vagyunk, s mit csinálnak akkor azok, akik már régen nem aktívak, csak kifelé nem árulják ezt el? Azt hiszem, hogy mire tavasszal a részvénytársasági mérlegek napvilágot látnak, nagy lesz a meglepetés a sokat vádolt kartellek eredményei felett. És azokat, akik még élnek, meg lehet vádolni azzal, hogy hamis mérleget csinálnak, s túl sok a rejtett tartalékjuk, de azt a 12 gépgyárat például, amely megszűnt az utóbbi években, már igazán nehéz ezzel megvádolni. Én mégis azt hiszem, hogy idő kérdése csak a fordulat. 1933-tól kezdve sokkal kevesebb ember lép ki a munkapiacra, mert akkor éri el a 18 évet az 1915. évben született első háborús évjárat. Négy év alatt akkor a születések száma óriásit csökkent. Ez a négy évjárat elég lesz ahhoz, hogy a munkanélküliek száma igen nagyot csökkenjen, mert ez a fő teher ma. Ha Magyarország nem is fizet hivatalos munkanélküli segélyt, fizetnek a szakszervezetek (a nyomdászoké pl. az utolsó három évben 1. 100. 000 pengőt), s fizetnek az emberek privát úton, mert alig-alig van család, amelynek ne lenne munkanélküli tagja. így vagy úgy, de a rettentő munkanélküli tömeg a következő években felszívódik, és ha ettől a ballaszttól megszabadulunk, akkor már sokkal könnyebb az út megint felfelé. Hiszen csak Magyarországon ötnegyed millió a munkakereső korosztályok (15-59 évesek) létszáma, mint a háború előtt, pedig a munkanélküliek száma nem éri el ezt a számot! Egyébként pedig minden megvan ahhoz, hogy az emberiség megteremtse a jólétet a világon, a technikai lehetőségek is, csak a lélektaniak nincsenek meg. Előbb meg kellene azt csinálni, hogy ne mindig az járjon rosszul, aki eleget akar tenni a kötelezettségeinek, aki meg akarja fizetni az adóját, és ki akarja fizetni a tartozásait. Mert ez a közerkölcs helyreállításának első alapfeltétele. Ne haragudjon, hogy ilyen hosszú levéllel molesztálom, s ha teheti, írja meg őszinte véleményét a fent felsorolt kétféle dologra. Kérem, adja át a Nagy tiszteletű Asszonynak kézcsókomat és üdvözletemet, és vagyok őszinte barátsággal és szeretettel régi, igaz híve és szolgája [Kner Imre] Gépirat, az eredeti másolati példánya, nyomtatott fejléces (Kner Izidor könyvnyomtató stb.) papíron, r f. BML, XI. 9. Kner Nyomda ir. C/30. 55-56. 47