Sümegi György - Kőhegyi Mihály: Fülep Lajos és Kner Imre levelezése – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 17. (Gyula, 1990)

Fülep Lajos és Kner Imre levelezése

kezdődik. Talán nem szerénytelenség tőlem, ha arra kérem, hogy olvassa el ezeket. Végül mellékelem a Fitz-könyv

3 egy példányát is. E két utóbbiból csak nyomdai házipéldány jelzésűt van jogomban kiadni kezemből, ezért van a bélyegző hátul a kolophon alatt. Ezenkívül mellékelek ide egy sorozat levelezőlapot is. Ennek a története az, hogy elhatároztam, hogy megkísérlem megnemesíteni azokat az un. világpostai levelezőlapokat, amelyeket vidéki mulatságokon küldözgetnek egymásnak a fiatalok, s amelyeket tőlem a báli meghívókkal együtt rendeltek az emberek. A kísérlet egyúttal egy kis tipográfiai iskolai feladvány is volt, s amikor elkészültek a levelezőlapok, a magam kedvére összeállítottam néhány ilyen teljes sorozatot is belőle, a táblán belül közölvén a szükséges adatokat a tipográfiai anyag eredetéről is.

4 Űgy gondolom, ebben a kis sorozatban önnek is öröme fog telni. Ami régebbi leveleimben felvetett tervemet illeti, egyelőre az egyházi nyomtatványok dolgát erre az esztendőre elejtem, mert nagy közigazgatási nyomtatvány-katalógusomon dolgozom, s az minden időmet lefoglalja, de meg az inkasszóviszonyok olyan nehezek, hogy nem bírok tőkét elvonni az üzlettől azért, hogy azt egy másik üzletágba dugjam. Ha jövőre jobban ráérek és jobbak lesznek a viszonyok, talán megkísérlem. Az éjjel elolvastam a Nyugatban 1919 őszén megjelent Szabó Dezső-cikkét

5 újra. Olvasás közben eszembe idéződött megint az egész, annak idején is örömmel, élvezettel és tanulsággal olvastam. Azóta éppen eleget produkált ez az illusztris férfiú ahhoz, hogy a cikk utolsó mondatára felelhessünk. Bizony nem használt a cikkel, mert ő nem olyan ember, aki képes és hajlandó igazságokat tudomásul venni, főként pedig nem akkor, ha azok a saját becses személyére vonatkoznak. Még egyszer köszönöm irántam való kedvességüket és jóságukat, s abban a reményben, hogy itt viszonozhatom egyszer a kedves vendéglátást, és hogy nem tart ilyen sokáig, amíg ismét találkozhatunk, maradtam szíves üdvözlettel és őszinte tisztelettel f

égi, igaz híve és szolgája Kner Imre Gépirat, autográf aláírással, Kner Izidor könyvnyomtató nyomtatott fejléces levélpapírján. MTAK Kézirattár, Ms 4588/104. 1 f. Ugyanerről a levélről gépirati levélmásolat: BML, XI. 9. Kner Nyomda Ír. C/30. 49-50. 1 A tanulmány először a „Gutenberg Jahrbuch" Mainz, 1929. évi kötetében - 221-237. P- ~> valamint különlenyomatban jelent meg. Ez utóbbiból küldhetett Fülepnek Kner. A valószínűleg csak német nyelven írt tanulmány „A kézzel készített és a géppel gyártott könyv" címen magyarul: Kner: A könyv, 1972. 170-185. p. 2 A tipográfia és a könyvművészet határai (1928) című tanulmány megjelent A Magyar Bibliophil Társaság Évkönyve I. 1921-1928. Bp. 1928. 20-39. P- (Lévayné-Haiman, 1982. I.: 1.404.) Újraközölve: Kner: A könyv, 1972. 136-153. p. 3 Fitz József: Hess András a budai ősnyomdász. Bp. 1932, Magyar Bibliophil Társ. (LévaynéHaiman, 1982.

1.1.447.) 4 A levelezőlapokra nézve lásd Lévayné-Haiman 1982. I. 5.47. 5 Szabó Dezső regénye. Nyugat, 1919. II. köt. 14-17. sz. 1021-1036. Újraközölve: Fülep II. 176-196. Fülep cikkének Kner megidézte utolsó mondata: „Talán használtam". 43