Sümegi György - Kőhegyi Mihály: Fülep Lajos és Kner Imre levelezése – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 17. (Gyula, 1990)

Fülep Lajos és Kner Imre levelezése

5 Kner Imre beszélgetőpartnerét, a gyomai állatorvost Tóth Istvánnak hívták. 6 Laur-féle rendszer: 1927-ben kezdeményezték Magyarországon a kisüzemekre vonatkozó üzemstatisztikai adatgyűjtést, amely a tervezést és az okszerű gazdálkodás elősegítését célozta. Az egyik kezdeményező E. Laur 1897-től folytatott svájci adatgyűjtési módszerének átvételét javasolta. Laur, E.: Wirtschaftslehre des Landbaues. Berlin, 1930. 7 Rézler Imre - helyesen: Rézler Gyula. Rézler Gyula: A magyar nagyipari munkásság kialakulása 1867-1914. Bp. Rekord Könyvkiadó, 1938. 8 Balogh őexellenciája: Minden bizonnyal Balogh Jenő (1864-1953) jogász, igazságügy-miniszter, kultuszminiszter, egy. tanár, akadémikus. 1920-35: az MTA főtitkára. 1940-1943: az MTA másodelnöke. 75 Z[engő]Várkony, [i]938. V/4. Kedves Barátom, levelének vétele óta állandó lelkifurdalást érzek, hogy, amint látom, keserűséget okoztam Önnek, s éppen most - és éppen Önnek, akit annyira becsülök, tisztelek és szeretek. Mintegy igazolásul beszámol sok mindenről, amit én - adatok nélkül is - tudtam; el se képzelhettem másképp. Hiszen, ha minden vállalkozó vagy munkáltató úgy tett volna, mint ön v. önök, akkor szociális kérdés, osztályharc stb. ma ismeretlen fogalmak volnának. De hát minderre én nem gondoltam, s különösen nem az Önök viszonyában munkásaikhoz stb. Számomra egész másról van itt szó. Alikor én 3 millió proletárt említek, akkor ön a „socializmus" szót írja le. Én nem vagyok szocialista, és nincs semmiféle szocialista teóriám. Azért nem értjük meg egymást, mert két különféle szférában beszélünk: ön gazdasági kategóriákban, én ember-kategóriában. Én csak azt nézem, hogy itt 3 millió nyomorgó van, és senki se tette meg értük a tőle telhetőt. Senki - és itt aztán nincs kivétel, se ön, se én. Mert, ha gondoltunk is rá, szóltunk is róla hébe-hóba, tettünk is egyet-mást - nem tettünk meg mindent, amire képesek lettünk volna, persze, nem béremeléssel stb., hanem egészen másképp. Az evangéliumban ez van: „Aki jobb' szereti nálam atyját, anyját, családját ...stb." - erről van szó! S nekünk mindnyájunknak volt valamink, ami közelebb esett hozzánk, mint azok a nyomorgók. Nemzetiségi és felekezeti kérdésben nem hiszem, hogy van ma a világon valaki, akinek annyi joga volna nyilatkozni, mint nekem - mert nem hiszem, hogy van még valaki olyan tökéletesen elfogulatlan, mint én. S ezért, hiszem, nem fogja félreérteni, amit most mondok: a zsidó felekezeti memorandumot, finom papíron, nekem is megküldték, meg másfelől fölhívást aláírásra stb., stb.-de még sose kaptam felhívást annak a 3 milliónak érdekében, akikre pedig nem ezután következik esetleg valami rosszabb sors, hanem már benne vannak évtizedek v. évszázadok óta. Az én elvem ez: emberi jogot, emberi méltóságot, jó megélhetést mindenkinek - s ha ez nincs, kezdjük ott, ahol nagyobb tömeg, nagyobb nyomorban sínylődik. Ha tehát én a sorrendben eléje tettem a 3 millió nyomorgót a zsidóknak, nem azért tettem, mert ezek „faj "-magyarok (nálam senki se vetheti meg jobban a ,,fas"-marhaságokat), hanem mert nagyobb a tömeg, és nagyobb a nyomor. Kedves Barátom, nincs olyan gazdasági érdek, amely tüdőbajos és rachitikus,

1 éhező gyerekek ezreire mentség lehet. Ha pedig az lehet, akkor dőljön össze inkább az egész vi129