Sümegi György - Kőhegyi Mihály: Fülep Lajos és Kner Imre levelezése – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 17. (Gyula, 1990)

Fülep Lajos és Kner Imre levelezése

57 Gyoma, 1935. december 21. Kedves Barátom! A mellékelt könyvet, amelynek kiadója nem, csak nyomdásza vagyok, a szerző-kiadók engedélyével a magam példányaiból küldöm, s azt hiszem, örömet szerzek vele.

1 Az elmúlt hónapokban sok gondon, bajon, keserűségen, csalódáson mentem

2 át, és dolgom is sok volt nagyon. Most már valahogy az egyenesbe kerülnek az ügyek, csak persze hosszú időre sok-sok terhet kellett vállalni, amelyek minden rugdalózást kizárnak, s első kötelesség a jobb jövő érdekében ezektől szabadulni. Addig, a későbbi akciószabadság érdekében, semmi kockázatot vállalni nem szabad. Hogy aztán, ha már lehet valamit kezdeni vele, elég fiatal leszek-e hozzá és lesz-e rá lehetőségem, azt persze nem lehet tudni. Sokszor gondoltam közben Önre, de írni nem volt időm. Ha azonban ön írna néha, nagy örömet szerezne vele. Nagyon szeretném tudni, hogy van? Minden jót kívánok karácsonyra és új esztendőre s vagyok - a Nagytiszteletű Asszonynak kézcsókkal s önnek régi, hűséges szeretettel igaz hívük [Kner Imre] Gépirati levélmásolat, 1 f. BML, XI. 9. Kner Nyomda ir.C/30. 131. 1 Ortutay Gyula-Buday György: Nyíri és rétközi parasztmesék. (Gyűjt.), bev. tanulmánnyal és jegyz. együtt közli Ortutay Gyula. Illusztrálta Buday György. (A szerzők dedikációjával), 1935, Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma. (Lévayné-Haiman 1982. I. 1.489.) 2 Utalás a Kner Izidor halálát (1860-1935) követő örökösödési megállapodásra. A cég tulajdonosa Kner Imre és Kner Endre lett, vállalták testvéreik örökrészének folyamatos törlesztését. Erre utal a levél következő mondatából a „hosszú időre sok-sok terhet kellett vállalni" megjegyzés. 58 Z[engő]Várkony, [1J936. I/11. Kedves Barátom, nem tudtam szíves soraira azonnal válaszolni - levele éppen a karácsonyi időszakban érkezett, amikor legjobban igénybe vagyok véve, azóta pedig valami munkám foglalkoztat úgy, hogy máshoz alig jutok. A jókívánságokat köszönöm és szívből viszonzom - azt hiszem, ha csak az egymáshoz való érzésünkön fordulna meg, csak jóban lenne részünk. Köszönöm a naptárakat s az Ortutay-Buday-féle remekül nyomott könyvet is - melynek fametszet-anyagáról persze ugyanaz a véleményem, mint amit egyszer élőszóval elmondtam; szeretném egyszer látni, mit tudna produkálni ez az úr egy fehér papírlapon, ceruzával a kezében. Érdekes, hogy ez a típus mind hogy megtalálja az utat Angliába, akárcsak az ön Szűtse. De hát aszongya az én öreg jó János barátom fönn a högyön: Ilyennek is köll lönni. - Hogy a könyvvel örömet szerzett, eltalálta, mert a mesék nagyon érdekelnek - no meg hogy ne szerezne nekem örömet Kner-könyv? Hát bizony én is gyakran gondolok Önre, s nagyon szeretném már látni - már szinte azt kívánom, bár lenne valami reumaféléje, hogy a nyáron kénytelen lenne Harkányba 104