Sümegi György - Kőhegyi Mihály: Fülep Lajos és Kner Imre levelezése – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 17. (Gyula, 1990)

Fülep Lajos és Kner Imre levelezése

nyugodni a marhaságba, ők javíthatatlanok, de mi is. Egyébként mindazt, amit előadásá­ban és levelében könyvkiadásról stb. mond, első szótól az utolsóig aláírom. Nem vagyok ugyan szakember ezen a téren, de épp elegendő tapasztalatom van hozzá, hogy nyilatkoz­hassam. Kár, hogy senki se fogadja meg az ilyen jó tanácsokat. Abban meg különösen benne vagyok, hogy a kávét szórjuk a tengerbe. Tabula rasat kellene csinálni, és elölről kezdeni mindent. Sajnos, Tolnai Carlo jövetele pénz híján, úgy látszik, mégis meghiúsul. Legutóbb egyébként kinevezték a Sorbonne-ra „Margéde missíon"-nak. Ez is valami. Szeretettel Fülep Lajos A levél autográf, i f. BML, XI. 9. Kner Nyomda ir. C/30. 127-128. 56 Gyoma, 1935- június 13. Kedves Barátom! Hazaérve Budapestről, itt találom kedves sorait. Vagy két napja gondolkozom azokon, s csak most jutok az íráshoz. ­Az utóbbi években sokat kínlódtam, gondolkoztam, tépelődtem, és eljutottam ahhoz a felismeréshez, hogy a klasszikus közgazdaságtan törvényei természeti törvények erejével bírnak. Nem bírjuk megkerülni igazságait, s minden bajunk onnan ered, hogy ezen mes­terkedünk. A háború is ilyen közgazdaságellenes cselekedetek összessége volt, és az embe­riség nem bírja bevenni azt az igazságot, hogy ennek a cécónak a számláját pedig igen is meg kell fizetni. A vita most arról folyik, hogyan lehetne áthárítgatni ezt a cehet, de nem lehet, mert azt az összességnek viselnie kell, s akárhogy tologatja a mindenütt éppen felül­levő osztály vagy réteg a dolgot, végeredményben az eredmény ugyanaz. Akitől ugyanis elvesznek, annak csökken a fogyasztó képessége, nem bírja vásárolni azt, amit az ellen­párt állít elő, s végeredményben ismét csak az egész társaságra hárul a teher. Amellett persze minden ilyen „elvevés", vagyis minden kedvezmény, amelyet valamely osztály vagy réteg kap, egy nagy csomó adminisztratív költséggel jár, egy nagy csomó pénz, illetve tőke elvész a különféle tudatlan, bürokratikus kísérletezők fuserálása útján, s minden ilyen kedvezmény meghamisítja annak a szemmértékét, aki kapja, könnyelművé és fele­lőtlenné teszi őt, tehát meglassítja a reális bázisra való visszatérést. - Gustaf Casselnek 1 van egy könyve: „Sozialismus oder Fortschritt". Ebben leszámol ezekkel a dolgokkal. Néhány év előtt olvastam, s amit azóta átéltem és tapasztaltam, keservesen igazolta őt. ö állapítja meg, hogy minden érzelmi politika elsősorban annak árt, akinek használni szeretne, s ez is azóta sokszor bebizonyosodott. ­Nem tudom, mennyire ért Ön ezekben a dolgokban velem egyet, de én - úgy érzem ­nem fogok már eltávolodni ettől a felismeréstől, legfeljebb kimélyíthetem ezt a szemléle­temet, s sok keserves tapasztalat érleli bennem egyre jobban. Ezt a mértéket alkalmaztam szakmánk gazdálkodására is abban az előadásban, s mindenre megtaláltam benne a kádenciát. ­De éppen ez az elgondolás és szemlélet mutatta meg nekem kezdettől fogva azt, hogy 102

Next

/
Oldalképek
Tartalom