Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)

Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.

gyűlésen hozott s a király által sanctionált törvényeket maga épségében minden áldozattal fenntartani kívánja, (eltiltván Magyarország kormányát, hogy)

14 sem Ausztria kormányával, sem pedig a honáruló Jellasich-csal semmi nemű egyezkedésben ne ereszkedjen. Budán minden nap sokszáz ember sáncolás munkájával foglalatoskodik. Látni ott urakat, számos úriasszonyokat, kisasszonyokat, kik minnyája földásással, hordással foglalatoskodnak. E mái nap felszólíttatik Budapest városának tanácsa, hogy a város lakosait a netalántán bekövetkezhető ostromállapotra előkészítse. Erdélyben is vészterjesen működik a reakció s az oláh népet lázítja.

15 És a magyarok, fájdalom mégsem ébrednek, a megyék csekély erőt, csekély lelkesülést fejtenek ki. A megyék főbb tisztjeinek, bizottmányi gyűléseknek erélyességgel működni kellene. Békésbül is legalább kétezer fegyveres embernek Pest és Fehérvár felé vonulni kellene, haladék nélkül, saját költségén. Békés megyének sok tehetős lakosa van, kik szép jogokat nyertek, melyet védeni kellene, a hazát megmenteni szent költelessége lenne. Gyalázatjára válik a nemzetnek, ha Jellasich győz, s a nép nyert jogát elveszti. Végezetül idezárok némely, a községeknek kiosztandó proclamatiokat.

16 Pest, szept[ember] 24-én reggeli 7 órakor [1848] Boczkó Dániel mk.

17 Méltóztasson Alispán Úr és a tisztelt Bizottmányi Gyűlés mindent elkövetni, hogy a megye tehetősb lakosai közül néhány száz gyalog és lovas maga költségén minél előbbkiálljon, s Pest felé induljon, én magam nem tekintve öregségemet hozzájok csatlakozom. NB. Embereimnek meghagytam, hogy a mostani békési vásárra mintegy 60 darab tehén s tinó féle marha hajtasson. Az eladást Vidovszki János úrra bíztam. Az eladott marhákból bejött pénz kölcsönképp, kamat nélkül tessen Alispán Úrnak átvenni, s a megye szükségére fordítani. 6 oldalas, kézzel írt eredeti tisztázat, kisebb - kihagyásokkal. - BML All. Biz. ir. 878/ 1848. Az állandó bizottmány október 2-i ülésén ismertették Boczkó Dániel levelét. Ugyanekkor olvasták fel a szintén Pesten tartózkodó Szakái Lajos főjegyző levelét is, amelyben arról értesíti a megyét, hogy „a kormányzás ideiglenesen Kossuth, Patay és Sembery honvédelmi bizottmányi tagok kezeibe tétetett - hangos „éljen" tört ki e nevek hallatára... (BML Áll Biz. jkv. 878/1848. október 2.) Az OHB tagjaiul szeptember 16-án Kossuthot, Pálffyt, Madarász Lászlót, Nyáryt, Patayt és Semberyt választotta meg a képviselőház. Formailag szeptember 21-én alakult meg a bizottmány, és Batthyánynak a táborba távozása után, szeptember 28-án az OHB-t bízta meg a képviselőház a végrehajtó hatalom gyakorlásával. (Pap 1881. II. 310.) A képviselőház október 8-i ülésén ruházta véglegesen a végrehajtó hatalmat az OHB-ra, és ekkor választották meg annak elnökéül Kossuth Lajost. (Beér 1954. 273.) Az állandó bizottmány idézett határozata Boczkó Dániel közlésére nem reflektált, hűségét nyilvánította az új, ekkor még ideiglenes kormányzatnak. 1 1848. szeptember 11-én Légrádnál lépte át a Drávát. A Jellasics vezetésével támadóhárom hadtestből Breit a rendes sorhadbelieket 20-22 ezer főre teszi, míg 15 ezer volt a szerezsán (határőr) és a szerb felkelők száma. (Breit 1.61.) 246