Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)

Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.

2 Betoldás az eredetiben 3 A felvonuló Jellasiccsal szemben álló katonaságból a Hardegg vértesezredet, a Wrbna és Kress könnyűlovas ezred egy-egy osztályát, amelyeknek legénysége nem magyar katonákból állott, parancsnokaik szeptember 19­én átszöktették az ellenséghez. (Spira 1959. 254., 610., Horváth I. 422.) 4 A Dráva menti csapatok parancsnoka 1848. augusztus 21-től gróf Teleki Ádám (1789-1851) tábornok. Szeptember 10-én Jellasics levélben közölte Telekivel, hogy az ellenállás csapataival szemben egyértelmű a fel­ségárulással, csatlakozásra, vagy visszavonulásra szólította fel. Teleki Csányi kormánybiztos tiltakozása ellenére szeptember 11-én megkezdte a visszavonulást. (Csányi László 1848. június 2-től a dunántúli sereg teljhatalmú királyi biztosa.) 5 Csányi kormánybiztos felvilágosító munkája eredményeként Velencén a tisztikar elhatározta, hogy ellenáll Jellasics seregeinek, miután a tisztek 3 tagú küldöttsége felkereste Jellasicsot, hogy mutassa fel nekik a császár parancsát a támadásra, aki azonban ilyet megmutatni nem tudott. (Breit I. 64., Horváth I. 420-421.) 6 1848. szeptember 14-én (Spira 1959. 291.) 7 Az országgyűlés szeptember 17-i ülésén Csányi kormánybiztos jelentése alapján Teleki Ádám megbízhatat­lansága nyilvánvalóvá vált. Batthyány javasolta, hogy a nádort bízzák meg a hadsereg vezetésével, amit el is fogadott. (Pap 1881. II. 233., 237., Breit I. 64.) A nádor szeptember 16-án Móga altábornagy, pesti hadosztály parancsnokkal leutazott a táborba, szeptember 21-én Balatonszemesnél tárgyalást kezdeményezett Jellasiccsal, ami azonban nem valósult meg. István nádor visszautazott Budára, majd szeptember 23-án titokban Bécsbe távo­zott. (Spira, 1959. 263., 264.) 8 Betoldás az eredetiben 9 A képviselőház szeptember 15-i ülésén a miniszterelnök bejelentései között szerepelt, hogy a perlaszi tábor­ba újabb csapatokat küldtek a szenttamási sáncok elfoglalására. (Pap 1881. II. 231.) Mészáros hib áztatás a termé­szetesen szubjektív véleményt tükröz. 10 Összesítve, itt együttesen 11 A vita ismertetése: Pap 1881. II. 250. 12 Betoldás az eredetiben 1J Ua. 14 Ua. Boczkó erősen leegyszerűsítve, sőt némileg torzítva tolmácsolja a képviselőház 1848. szeptember 24­i ülésén Deák Ferenc fogalmazásában elfogadott határozatát, miszerint „a magyar képviselőház a birodalom és Magyarország között létezhető érdektalálkozások kiegyenlíthetése fölött mindaddig sikeresen nem tanácskozhatik, míg a hazában levő ellenség ő felsége által el nem távolíttatván a tanácskozási teljes szabadság helyre nem állít­tatik, másrészről pedig a minisztérium oda utasíttatik, hogy ...Magyarország területi épségének, független önállá­sának, polgári szabadságának s alkotmányának, az ő felsége által is szentesített 1848-diki törvényeknek, melyek­hez a képviselőház mindenkor és mindenben szorosan ragaszkodik ... attól egy hajszálnyit sem távozzék el." (Kónyi 1903. II. 339.) 15 Az erdélyi románok második Balázsfalván tartott gyűlésére utal. (Szeptember 15-25.) 14 Kiáltványokat 17 Boczkó Dániel az orosházi választókerület liberális képviselője, 1848. október 11-től Békés, november 18­tól Arad megye kormánybiztosa. 1848. július 9-től erdélyi teljhatalmú országos biztos. A szabadságharc leverése után a rá kiszabott halálos ítéletet 10 évi várfogságra változtatták. Végül 1856-ig raboskodott. (Spira 1959. 639., Czeglédi 1978. 435^145.) 18 Boczkó Dániel a képviselőház szeptember 26-i ülésén 5 ezer pengőforintot adományozott az államnak, hogy abból alapítványt képezzen az ország függetlenségéért folytatott harcban megcsonkult 5 közkatona nyugdí­jára, vagy az elhalt katonák családja segítésére. (Beér 1954. 252-253.) 247

Next

/
Oldalképek
Tartalom