Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)

Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.

121. Gyula, 1848. szeptember 5. Ellentétek a megyei állandó bizottmány és Magyargyula között a vásári bíráskodási jog gyakorlása körül 147. Gyöngyösi Beniámin tanácsnok élőszóval terjesztette, miképpen a napokban tartott képviselői gyűlés alkalmával j.k. 143-ik sz.a. hozott végzés következtében, a Tanács a vásári bíróság gyakorlására lévén megbízva azonban sajnosán kelletik megemlíteni, a Megye részérül e folyó év szeptember 2-án tartott bizottmányi ülésbe városunk irányában tapasztalt ellenszenvet, miszerint a Város gyakorolhatja ugyan a vásári bíróságot, de a marhaeladási úti leveleket nem szolgáltathatja ki, mert úgymond, ez az esküdt köréhez tartozik. Előadja továbbá, hogy midőn a felhívott végzés nyomán, mint a törvény értelmében kiküldött tagok, a vásári bíráskodást gyakorolni kezdettük, s akként marhás leveleket is bocsájtottunk volna, akkoron Nagy Károly megyei esküdt odajővén, a helyet a Város részérül kiküldött tanácsbeliektül átveendő - hivatkozván a megyei végzésre, a kívül fenyegetőzve, hogy ha a helyet neki át nem adjuk, kész lesz erőhatalommal is élni irányunkban, s csakugyan, mert a nevezett esküdt előbb Káló biztos urat keresvén meg, és egy hozzánk küldött üldöző legény által a kint levő, s marha passust iratni összegyűlt embereknek nem átalották - nyerészedési vágytól ingerülve - megmondatni, hogy passusokat általunk ne Írassanak, mert nem lesznek érvényesek, emelett még nekünk is, bentlévőknek megüzentették, hogy marha passusokat adni nem merészelnénk, mert azok hitellel nem birandanak, továbbá ugyancsak a fent nevezett esküdtnek bejelentése szerint a másodalispány Úrtól egy hivatalos levél érkezvén, melyben tudósít minket, hogy ha a helyet esküdt Úrnak át nem adjuk, kintelen lesz erőhatalmat is használni. Minek következtében a csend, és belbéke fenntartása tekintetébül átadván a helyet esküdt Urnák, egyedül a vásári bíróságot tartván fent magunknak. - Tehát mindezen előzmények fonalán, kéri a közgyűlést, hogy e részben a maga óvásos nyilatkozatát megtévén, a körülményekhez képest intézkedjen. - Amelyeknek is következésében Határoztatott Minthogy e jelen, Városunk és a Megye közti viszony elintézése ezen közgyűlés köréhez nem tartozna, hanem e tekintetben felsőbb helyekről lészen az igazság kiszolgáltatás eszközlendő, tehát e sérelmet, s jogcsonkítást magában foglaló ügy iránt megbizatik Városunk tanács, hogy a Minisztériumhoz, egy kérvénnyel járuljon, miszerint sérelmünket környülállásosan s alapos okokkal támogatva előadván, kérjen igazságot. - Eljárásának sikerérül annak üdéjében teendő jelentése el fogván várattni. 2 oldalas eredeti jegyzőkönyvi tisztázat - BML Magyargyula képvist. jkv. 147/1848. szeptember 5. jkv. sz. A török kiűzése után már 1723-ban vásárjogot szerzett Gyulának Harruckem János György. (Implom 1971. 251.) A négy országos vásár évente tekintélyes jövedelemhez juttatta az uradalmat, de a várost és annak lakóit is. Az 1848. évi IX. te. 4. paragrafusa alapján megszűnt földesúri hatóság kezében levő vásári bíráskodás joga az 1836. évi 228